<P>Új bizottsági stratégia a szolgáltatások szabad áramlásáért</P>

Az Európai Bizottság két évre szóló átfogó stratégia megvalósítását kezdeményezte a szolgáltatások unióbeli szabad áramlása előtt még meglévő akadályok felszámolására. A csütörtökön Brüsszelben bejelentett program ahhoz a - tavalyi lisszaboni EU-csúcson kitűzött - távlati célhoz kapcsolódik, amely szerint 10 éven belül az uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő gazdasági térségévé kell válnia.

Az áruk, a tőke és a munkaerő szabad áramlása mellett a szolgáltatások nyújtásának szabadsága is az egységes belső piac működésének alapját képző négy alapvető szabadság közé tartozik az Unióban, de a belső piac kiteljesítése ezen a területen bizonyult a legnehezebbnek. Az érvényben lévő közösségi irányelvekben elméletileg biztosított üzleti lehetőségek megvalósítását sok esetben még mindig bürokratikus gátak és az egyes nemzeti szabályozások közötti eltérések akadályozzák.

A 2002 végéig megvalósítandó bizottsági stratégia gerincét az a törekvés alkotja, hogy a közösségi szintű harmonizáció erőltetése helyett az egyes tagországokban alkalmazott és bevált szolgáltatásnyújtási szabályok és gyakorlatok kölcsönös elismerését állítsák a középpontba. Ezzel ki lehetne küszöbölni a szolgáltatási tevékenységek határokon átnyúló gyakorlását korlátozó egyik legfontosabb bürokratikus előírást, amely szerint egy szolgáltató - vagy szolgáltatást is nyújtó - cég csak akkor terjesztheti ki e tevékenységét egy másik tagországra, ha ott előzőleg leányvállalatot vagy fiókintézményt hozott létre.

Ugyanennek a megközelítésnek egy további fontos elemeként a bizottsági stratégia igyekszik túllépni az ágazatok közötti hagyományos különbségtételeken, vagyis nem a szolgáltató szektort mint olyat tekinti célterületének, hanem a szolgáltatási tevékenységeket, függetlenül attól, hogy azokat milyen ágazatban tevékenykedő cégek gyakorolják. Egy gépkocsigyártó vállalat például forgalmazási, vevőszolgálati, finanszírozási, biztosítási szolgáltatásokat is nyújthat, amelyek más tagországokban való gyakorlását ugyanolyan egyszerűvé kellene tenni, mint a hazai piacon.

Bizottsági felmérések szerint a más tagországokban is szolgáltatásokat nyújtó uniós cégek 47 százaléka üzleti forgalmának mindössze 10 százalékát vagy ennél is kevesebbet realizálja külföldön. Pedig a szolgáltatási tevékenységek ma már átlagosan 50 százalék körüli mértékben járulnak hozzá az EU-országok GDP-jéhez, és az ágazatban óriás növekedési lehetőségek rejlenek. A bizottság számításai szerint ha az unió szolgáltatási szektora a munkaerő ugyanakkora hányadát foglalkoztatná, mint az Egyesült Államokban, az 36 millió új munkahelyet jelentene.

(MTI)

Ajánlat:

Az Európai Bizottság honlapja