Mielőtt jogi lépéseket tesznek, az áramszolgáltatók tárgyalni szeretnének a kormányzattal a napokban kihirdetett, áramáremelést korlátozó rendelet módosításáról. Az egyeztetések során a társaságok többek között azt kívánják majd megvizsgálni, hogy a kormány milyen számítások alapján határozott úgy, hogy idén csak hat százalékkal engedi emelni az áramtarifákat - nyilatkozta a Népszavának Boros Norbert, a Magyar Áramszolgáltatók Egyesületének főtitkára.
Ismeretes: az áramszolgáltató cégek azért helyezték kilátásba, hogy pert indítanak a kormány ellen, mert úgy vélik: a januárban kihirdetett áramtarifa-rendelet több pontja is hátrányosan érinti a társaságokat. A cégek egyebek mellett azt sérelmezik, hogy csak hat százalékkal növelhették a végfelhasználói díjakat, miközben az áram-nagykereskedelmet bonyolító Magyar Villamos Műveknek átlagosan 13 százalékkal többet kell fizetniük az elektromos energiáért. A szolgáltatóvállalatokat - saját számításaik szerint - idén 20-22 milliárd forintos veszteség éri az árstop miatt, s ez a kiesés 5-6 százalékkal csökkenti a társaságok bevételeit.
A Magyar Energia Hivatal (MEH) szerint viszont hibásak a szolgáltatók számításai, a tarifarendszer átalakítása miatt idén legfeljebb 10-13 milliárd forint bevételkieséssel kell számolniuk a cégeknek, s a kieső bevételek zömét pótolhatják gazdálkodásuk hatékonyságának a javításával.
A vállalatok azt is nehezményezik, hogy a MEH a korábbi 13 százalék helyett januártól csak 10,7 százalék hálózati veszteséget hajlandó elismerni. Mivel az áramlopások miatt jelentkező veszteséget a jövőben a hivatal nem számítja az elfogadható költségek közé. Mondván: az energiatolvajlás elleni határozottabb fellépéssel mérsékelhető a cégek lopásokból adódó bevételkiesése. A társaságok szerint viszont az engedély nélküli áramvételezések miatti károkat mindenképpen el kellene ismernie az árakban a hatóságoknak, hiszen a szolgáltatók alig tehetnek valamit a lopások megkadályozása érdekében. A társaságok számításai szerint a korábban elfogadott 13 százalékos - évente hozzávetőleg 50 milliárd forintot kitevő - hálózati veszteség csaknem fele az energialopások miatt keletkezett, a veszteségnek csak a fennmaradó 50 százaléka magyarázható műszaki okokkal. A MEH szerint azonban a hálózati veszteség nagyobb hányadát - 8,5 százalékát - a műszaki veszteség teszi ki, s az áramlopásokból adódó ráfizetés csupán néhány százalék lehet.
A társaságok azt is kifogásolják, hogy az új áramrendelet megalkotását nem előzte meg szakmai egyeztetés, a MEH képviselői csupán egy ,,tájékoztató jellegű" előadáson ismertettek néhányat az árképzéssel kapcsolatos számításaik közül.
A MEH viszont azt állítja: munkatársaik az elmúlt év végén több fórumon, több alkalommal megismertették az érintettekkel a készülőben lévő áramszabályozási rendelet részleteit.
A hivataltól a Népszava megtudta: a MEH továbbra sem zárkózik el attól, hogy a szolgáltatók rendelkezésére bocsássa az árkalkuláció alapjául szolgáló adatokat, s a hivatal kész arra is, hogy részt vegyen a tárgyalásokon, ha megkezdődik a társaságok és a kormányzat közötti párbeszéd.
A Népszava úgy tudja: a szolgáltatók addig is ,,kárenyhítő" intézkedéseket vezetnek be, amíg nem sikerül megállapodniuk a kormányzattal. Információink szerint egyes társaságok elhalasztják az általuk tervezett beruházások egy részét, míg más vállalatok az év elején szokásos béremelések elhagyásával, illetve mérséklésével kívánják csökkenteni veszteségeiket. A tervek szerint a Magyarországon működő hat áramszolgáltató kedden jelenti be, hogy milyen lépéseket tesz veszteségei mérséklésére.
Illés József
(Népszava)