Vegyes horvát vélemények a szabadkereskedelmi megállapodásról

Félelemmel és várakozással tekintenek Horvátországban a közeljövőben aláírandó magyar-horvát szabadkerekedelmi megállapodásra. Egyes vélemények szerint az egyezmény nem segít a horvát mezőgazdaságon, inkább az élelmiszerimportot fogja növelni. Magyarország ezután élőállatot, húst és tejet is szállíthat Horvátországba, amely elsősorban a horvát fogysztóknak kedvez, mert a hazai piacon is olcsóbban juthatnak hozzá ezekhez az élelmiszerekhez. A nagyobb horvát cégek bizakodóak a megállapodással kapcsolatban

Horvátországban a mezőgazdasági termelők egy része félelemmel, a nagyobb iparvállalatok viszont reménykedve várják a magyar-horvát szabadkereskedelmi megállapodás közeli aláírását. A horvát sajtó rendkívül nagy terjedelemben adott hírt arról, hogy a múlt hét végén Budapesten parafálták azt a megállapodást, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök közelgő zágrábi látogatásán írnak alá.

A Vjesnik című zágrábi napilap keddi számában Antun Laslo, a Szlavónia és Baranya gazdaszervezeteit tömörítő szövetség elnöke kifejtette, hogy a magyar-horvát szabadkereskedelmi megállapodás nem segít a horvát mezőgazdaságon, inkább az élelmiszerimportot fogja növelni, mert a Horvátországgal szomszédos országokban sokkal többet fordítanak a termelés ösztönzésére és támogatására.

A legfrissebb statisztikák szerint a 4,2 milliós Horvátországban körülbelül egymillióan foglalkoznak valamilyen formában mezőgazdasági tevékenységgel. A családi gazdaságok 70 százaléka azonban 3 hektárnál kisebb földterületen gazdálkodik. Egyes szakértők szerint az ágazat alig hatvanezernyi munkavállalót képes eltartani, jóllehet mintegy kétszázezren kizárólag mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak.

A horvát mezőgazdaság mintegy 9 százalékkal részesedik a GDP előállításában, a foglalkoztatottak 13 százaléka dolgozik ebben az ágazatban, a mezőgazdaság részesedése a feldolgozóiparral együtt 12 százalékos a horvát külkereskedelemben.

A Vjesnikben emlékeztettek arra, hogy a magyar-horvát szabadkereskedelmi megállapodás alapján Magyarország nemcsak gabonát, hanem élőállatot, húst, tejet és lisztet is szállíthat Horvátországba. A horvát mezőgazdaságban nem tudják csökkenteni az árakat, mivel például a műtrágya, a növényvédőszerek és a vetőmagok átlagosan 30 százalékkal drágábbak, mint a környező országokban. Ráadásul például a tejtermelő gazdák az alacsony felvásárlási árak miatt olyannyira csökkentették a szarvasmarha-állományt, hogy a tejfogyasztás 40 százalékát importból kell fedezni.

Ivan Kolar, a Horvát Parasztszövetség elnöke ugyancsak a Vjesnikben úgy vélte, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás mindenekelőtt a horvát fogyasztóknak kedvez, mert a hazai piacon is hozzájuthatnak majd azokhoz az élelmiszerekhez, amelyeket alacsonyabb áruk miatt eddig külföldön szereztek be.

A Jutarnji List című zágrábi napilap keddi számában megszólaltatta a Kras édesipari, a Koncar járműipari, a Ledo fagylaltipari, a Podravka élelmiszeripari, a Pliva élelmiszer- és gyógyszeripari, a Djuro Djakovic gépipari és a Varteks textilipari cégek képviselőit. Valamennyien kedvezően értékelték a magyar-horvát szabadkereskedelmi megállapodás közelgő aláírását, egyebek között azért is, mert véleményük szerint azzal megnyílnak előttük más CEFTA-országok piacai is. A megkérdezettek közül egyedül a Ledo cég képviselője nyilatkozott úgy, hogy a kétoldalú viszonyban a magyarok profitálnak majd többet a megállapodásból, mivel Magyarországon két olyan erős multinacionális cég is tevékenykedik a fagylaltiparban, mint a Unilever és a Schöller.

(MTI)

Ajánlat:

Gazdasági Minisztérium
(Horvátország - Magyarország közötti
külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete)