"Botránykőnek" nevezte az energiafelügyelet döntését egy német lap

Az állami árpolitika rendkívül felbosszantotta a magyarországi áramszolgáltatókat, amelyeknek külföldi tulajdonosai, a német E.ON-csoport és az RWE, valamint a francia EdF, szószegést és felelőtlen piaci beavatkozást emlegetnek - írta szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes konzervatív újság budapesti beszámolója "botránykőnek" nevezi az állami energiafelügyelet döntését.

Az döntés 22 milliárddal csökkenti a hat szolgáltató bruttó nyereségét; csak az E.ON magyar vállalatainál kétharmadával fog mérséklődni a profit. A FAZ idézte Konrad Kreuzer E.ON-elnök szavait, aki sajnálkozásának adott hangot az "energiapolitikai szempontból téves jelzések" miatt. Egyúttal "borzasztó hibás tendenciától" tart, ha a magyar kormány "nem tér észhez", és nem vizsgálja felül az árakra vonatkozó döntését.

- Itt arról van szó, hogy megbüntetik a teljesítményt; a termelékenységen alapuló nyereségünket, amelyet az utóbbi években következetes korszerűsítéssel és szerkezeti átalakítással értünk el, egyszerűen ellopják - mondta Kreuzer a FAZ munkatársának. Ugyanakkor csak a legvégső esetben támogatná a kormányzati döntés bíróság előtti megtámadását, mivel egy hosszadalmas per mindig tompa fegyvernek bizonyul. Ráadásul - teszi hozzá -, a múltban mindig sikerült ésszerű kiutat találni a felügyelettel támadt konfliktusokból.

A FAZ idézi a kormány álláspontját is, amely az árstabilitásra hivatkozik és arra, hogy meg kell védenie a legszegényebb rétegeket a nagy anyagi megterheléstől. Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója elfogadhatatlannak nevezi a szolgáltatók kifogásait. - A tulajdonosok el is adhatják a magyar árampiacon szerzett részesedéseiket - idézte az elnököt az újság.

A vállalatok viszont azzal érvelnek, hogy az 1995-ös privatizáció során 8 százalékos nyereséget ígért nekik a kormány, amelyet azonban soha nem váltott be. Csakis a lerobbant kombinátok versenyképes vállalatokká történt átalakításával, az ennek érdekében eszközölt beruházásokkal sikerült kielégítő nyereségre szert tenniük, és ettől most komolytalan érvekkel megfosztják őket - írta a lap. Véleményük szerint a 2002. évi választásokra való tekintettel beindított expanzív költségvetési politika sokkal veszélyesebb az árstabilitásra nézve, mint az ésszerű energiaár. Az ipar a kompromisszum lehetőségét a magánkézben lévő áramtermelőktől az állami nagykereskedelmen át a magánelosztókig terjedő árláncolat mérséklésében látná. Ha az Orbán-kormány kitart döntése mellett, akkor az ipar ebben annak a tendenciának a megerősítését látja, hogy a kormányzat populista intézkedésekkel igyekszik szavazatokat szerezni. Miután a lakosság többsége a globalizáció vesztesének érzi magát, a kormány a multinacionális cégek elleni csapásokkal igyekszik jópontokat szerezni - idézte a tekintélyes német lap az energiaszektor véleményét.

A Paksi Atomerőmű (PA) Rt. tavaly mintegy 77 milliárd forint árbevétel mellett 3 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el - közölte Nagy Sándor, a társaság vezérigazgatója sajtótájékoztatón. Az árbevétel 4 milliárd forinttal, a nyereség 7,8 milliárd forinttal marad el az 1999-estől, ami ugyancsak a kormány antiinflációs politikájának köszönhető. Nagy Sándor elmondta: a jelentős csökkenés oka az, hogy 2000-ben a Paksi Atomerőmű 36 fillérrel olcsóbban, 5,62 forintért adta el a villamos energia kilowattóráját, mint 1999-ben, amikor 5,98 forintért értékesítette. Az árcsökkentésről a tulajdonos MVM Rt. döntött.

(MTI)

Korábban:

Az áramszolgáltatók tárgyalnak a hiányról a kormánnyal
(2001. január 16.)

Ajánlat:

FAZ

RWE

E.ON

EdF