<P>Már hatályos az új szövetkezeti törvény</P>

A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészekről szóló 2000. évi CXLIV. törvény még elfogadása előtt indulatokat kavart, a szövetkezetek nagy része ugyanis várhatóan nem tudja kifizetni a külső üzletrészek tulajdonosait. A jogszabályt azonban elfogadta a parlament, s január 1-jével hatályba is lépett.

Milyen szövetkezetekre vonatkozik a törvény?

A jogszabály hatálya azokra a szövetkezetekre terjed ki, amelyek árbevételének több mint 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik, és amelyeket a törvény hatálybalépésekor még nem töröltek a cégnyilvántartásból, illetve nem döntöttek érvényes közgyűlési határozattal átalakulásukról. A törvény szerint a mezőgazdasági szövetkezet köteles megvásárolni az alanyi jogú kívülálló üzletrészesek üzletrészeit a vagyonnevesítéskor megállapított névértéken.

Kik a kívülálló alanyi üzletrészesek?

Alanyi jogú kívülálló üzletrészes az,

• a) aki a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény végrehajtásáról és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján kívülállóként jutott üzletrészhez, illetőleg annak örököse,
• b) aki a vagyonnevesítéskor a szövetkezet tagja volt, de 1999. december 31-éig kilépett,
• c) aki szövetkezeti tagtól üzletrészt örökölt,
• d) aki a b) és c) pont alattiaktól öröklés útján jutott üzletrészhez, és az üzletrész az igénybejelentés időpontjában is a tulajdonában van.

Az a) pont szerinti alanyi jogú kívülálló üzletrészesek üzletrészeinek megvásárlásához az állam pénzügyi segítséget biztosít a szövetkezetnek, amennyiben saját forrásból nem tudja kifizetni a vételárat.
Az a) pont szerinti üzletrészesektől 2001. július 1-jéig, a többi alanyi jogú kívülálló üzletrészestől 2002. július 1-jéig kell a szövetkezetnek megvásárolnia az üzletrészeket. Az üzletrészek megvásárlását megalapozó közigazgatási eljárást 2001. május 31-ig be kell fejezni.

A megyei földművelésügyi hivatal eljárása

A kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészeinek megvásárlása során a megyei földművelésügyi hivatal jár el a mezőgazdasági szövetkezet törvényes képviselőjeként. Az alanyi jogú kívülálló üzletrész-tulajdonos az illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtott, általa aláírt adásvételi szerződés nyomtatvánnyal jelentheti be igényét az üzletrész eladására. Az igénybejelentéshez mellékelni kell a szövetkezeti üzletrész-okiratot és a vagyonnevesítési határozatnak a tagra vonatkozó kivonatát vagy ezek hitelesített másolatát.

A hivatal megvizsgálja, illetve szükség esetén szakértővel megvizsgáltatja, hogy az igénybejelentés megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek, és ha igen, felszólítja a szövetkezetet 15 napon belül nyilatkozzék, hogy a vételárat a földművelésügyi hivatalnak átutalja-e, vagy az állam pénzügyi segítségét kéri.
A hivatal a szövetkezet nyilatkozatát követően megköti az adásvételi szerződést a szövetkezet nevében az alanyi jogú kívülálló üzletrész-tulajdonossal. Ha az alanyi jogú üzletrész-tulajdonos üzletrészének vételárát a szövetkezet biztosítja, és a földművelésügyi hivatal felszólítása szerinti határidőn belül átutalja a hivatalnak, az - a szövetkezeti átutalást követően - kifizeti az alanyi jogú üzletrész-tulajdonosnak.

Állami kölcsön a vételár kifizetéséhez

Ha a mezőgazdasági szövetkezet saját forrásból nem tudja biztosítani a vételárat, az állam - a szövetkezet kérelmére - a vételárra kölcsönt biztosít. Ilyenkor a megyei földművelésügyi hivatal a szerződést és a mellékleteket megküldi az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságnak, amely a megyei földművelésügyi hivataloknak az állami vagyon értékesítéséből befolyó összeg terhére folyósítja a szerződés szerinti vételárat.

Az állam által kifizetett vételárat a mezőgazdasági szövetkezet állammal szembeni kötelezettségként tartja nyilván, és az adásvételi szerződést követő egy éven belül köteles azt a kölcsönt nyújtó ÁPV Rt.-nek kamatmentesen visszafizetni. Az egyéves határidő lejárta előtt az állam a szövetkezet kérelmére - a körülmények mérlegelése alapján - a Kormány az ÁPV Rt.-t és a megyei földművelésügyi hivatalokat felügyelő miniszterek közös előterjesztése alapján a teljesítési határidőt módosíthatja.

A visszafizetés módját az ÁPV Rt. és a szövetkezet közötti megállapodás rögzíti.
Az államot a kifizetett vételár erejéig a mezőgazdasági szövetkezet vagyonán vagyont terhelő zálogjog illeti meg, amit a zálogjogi nyilvántartás vezetője törvényen alapuló zálogjogként köteles bejegyezni.

Új szövetkezeti törvény

Új szövetkezeti törvény (2000. évi CXLI. törvény) lépett hatályba január 1-jével, de rendelkezéseit csak a hatályba lépése után alapított szövetkezetekre kell alkalmazni. Ugyanakkor ezt a jogszabályt kell alkalmazni a hatálybalépéskor már működő, bejegyzett szövetkezetre is az alapszabály-módosítás cégbejegyzésének időpontjától, ha a közgyűlés az alapszabályt az új törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítja, és ennek során a korábbi üzletrésztőkét a részjegytőke részeként - a tagonkénti vagyoni hozzájárulás mértékét megállapítva - mutatja ki, feltéve, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészét megvásárolta és bevonta.

Azok a törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett szövetkezetek, amelyek alapszabályát nem módosítják a fentiek szerint, a régi szövetkezeti törvény (1992. évi I. törvény) szabályait 2005. december 31-éig alkalmazhatják azzal az eltéréssel, hogy szövetkezeti üzletrészt nem bocsáthatnak ki, a már kibocsátott és tulajdonukban lévő, vagy tulajdonukba kerülő üzletrészt pedig haladéktalanul kötelesek bevonni az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályok szerint. Az a szövetkezet, amely ezidő alatt nem módosítja alapszabályát, illetve nem alakul át gazdasági társasággá, jogutód nélkül megszűnik, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény pedig 2005. december 31-én hatályát veszti.

Váci Tímea

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Vagyonuk kiárusításával védekeznek a szövetkezetek
(2000. december 21.)

Bankszövetség: tömeges csőd fenyegeti a szövetkezeteket
(2000. december 12.)