Visszaélésekre ad lehetőséget a Széchenyi-terv

Nem tesz meg mindent a gazdasági tárca azért, hogy minél hatékonyabban osszák ki a Széchenyi-tervhez kapcsolódó százmilliárd forintos támogatást - vélik egyes szakértők. Noha a pályázatokat már csaknem egy hete nyilvánosságra hozták, azt még nem tudni, kik és hogyan ellenőrzik a támogatások felhasználását. Az ÁSZ jelentésében korábban már bírálta a gazdasági tárca ellenőrzési rendszerét.

A Népszava információi szerint február elejére lesz végleges a szerepleosztás a támogatási rendszer szereplői között. A pályázatok kitöltésében a Regionális Fejlesztési Holding, a Magyar Turisztikai Rt, az ITDH és a kamarák helyi szervezetei segítenek a jelentkezőknek. Nem dőlt el viszont az, hogy mely szervezetek vesznek részt az elbírálás előkészítésében és a nyertesek ellenőrzésében. Különösen ez utóbbi okozhat zavarokat, mivel szakértők szerint a Széchenyi-terv pályázatai körüli heves hírverés rekordmennyiségű érdeklődőt vonz.

Sokan, köztük Kovács Kálmán szabad demokrata képviselő, attól tartanak, hogy akadnak, akik azért adnak be pályázatot, hogy elsikkasszák a forrásokat. Kovács szerint a kiírások jellegéből adódik a visszaélések lehetősége is. Ha ugyanis a vállalkozó rendelkezik a szükséges 30-35 százalékos saját erővel, akkor állami és pénzintézeti finanszírozásból megszerezheti a maradék 65-70 százalékot beruházásához. A pénzek felhasználását azonban alig ellenőrzik.

"Azt pedig végképp nem garantálja semmi, hogy ne tűnjön el az adófizetők pénze, ha a vállalkozó csődöt jelent. Ilyen esetben szinte lehetetlen visszafizettetni a támogatás összegét, ehhez adott esetben a jelzálog sem elegendő" - fogalmazott Kovács Kálmán.

A rosszhiszemű vállalkozók pályázókedvét élénkítheti az is, hogy a korábbi, zömében hitelkamat-támogatások helyett a Széchenyi-terv keretében nagyobbrészt vissza nem térítendő támogatásokra írtak ki tendereket. Igaz, ezeknél a feltételek között szerepel az is, hogy hoszszabb ideig, általában 5 évig, a pályázat eredeti céljának megfelelően üzemelteti az állami társfinanszírozású eszközt vagy egyéb beruházást a pályázó.

A gazdasági tárca pályázat-nyilvántartási és ellenőrzési rendszerét már korábban is érték kritikák: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi jelentésében elmarasztalóan nyilatkozott róla. Akkor a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a GM közösen ellenőrizte a szerződések tartalmának megvalósulását.

A gazdaságfejlesztési célelőirányzattal kapcsolatban például ezt írja a költségvetési intézmények költését felügyelő hatóság: "a nyilvántartásokból nem állapítható meg a beruházások megvalósulása, üzembehelyezésük időpontja, éve". "A 136 pályázatban a vállalt többletteljesítésről és a támogatások eredményességéről önbevalláson alapuló, a GM által szúrópróbaszerűen (körülbelül 5 százalékban) ellenőrzött adat áll rendelkezésre" - jegyzik meg másutt az ÁSZ szakértői.

A Népszava úgy tudja, jelenleg zajlanak a tárgyalások arról, hogy melyik szervezet milyen feltételek mellett végzi az ellenőrzést. A várhatóan 4-5 ezer idei szerződés betartásának felügyeletére információink szerint a Regionális Fejlesztési Holding a legesélyesebb jelölt. Kétséges azonban, hogy könnyű lesz-e a 150 szakembert alkalmazó 8 fejlesztési társaságnak megbirkóznia azzal a feladattal, hogy 5 éven keresztül vizsgálja, vajon tényleg megvan-e a több ezer vállalkozó állami támogatásból finanszírozott üzemcsarnoka, járműve vagy épülete.

Becslések szerint eddig a pályázók harmada nem arra szándékozott költeni a megnyert állami forrásokat, mint amilyen címre kapta azokat. Valószínű, hogy a "tőkeemelés"-ként beharangozott, túlnyomóan vissza nem térítendő támogatási rendszer növeli a rosszhiszemű pályázók számát mondta a Népszavának Hegedűs Miklós a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor hangsúlyozta: ezt a támogatási formát nem szabad eleve elvetni, hiszen aligha van más módszer a tőkehiányos kis- és középvállalkozások helyzetének javítására és a térségfejlesztésre. Szélhámosság mindig volt és mindig lesz, de már az is eredmény, ha az állami pénz tíz vállalkozásból négynek tényleg segít - jegyezte meg.

Dóra Melinda Tünde

(Népszava)

Korábban:

Széchenyi Terv: hétfőtől 100 milliárd pályázható
( 2001 január 15.)

Ajánlat:

Gazdasági Minisztérium

Állami Számvevőszék