<P>A kormány nem csatlakozik a múlt heti bérmegállapodáshoz<BR/></P>

A kormány valószínűleg nem csatlakozik a szakszervezetek és a munkaadók múlt hétfőn kötött bérmegállapodásához, bár végleges döntés szerdán várható - értesült a Magyar Hírlap kormányforrásokból. A megállapodás szerint idén 9,75-12,5 százalékkal emelkedhetnek a versenyszférában a bérek. Az állami tulajdonú társaságoknál a kormány 12-12,5 százalékos béremelést tervez. A szakszervezetek szerint a készülő döntés szakmailag nem indokolható, azt politikai megfontolások motiválják.

A Gazdasági Minisztérium szerdára összehívta az Országos Munkaügyi Tanács következő ülését, ahol egyetlen napirendi pontként a kormány esetleges csatlakozását tárgyalják a múlt hétfőn kötött kétoldalú bérmegállapodáshoz. A szakszervezetek és a munkaadók 2001-re 9,75-12,5 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedésben egyeztek meg. A javaslatot a Gazdasági Minisztérium elfogadásra ajánlotta a kormánynak, ám a miniszterek valószínűleg elutasítják a háromoldalú alkut - közölték a Magyar Hírlappal kormánykörökből.

A döntést a Miniszterelnöki Hivatalban készítették elő, amely várhatóan leszögezi: üdvözlik a megállapodást, ám azt elsősorban a szakszervezetek és a munkaadók alkujának tekintik.

Az állami vállalatok körében 12-12,5 százalékos bruttó keresetemelkedést engedélyez várhatóan a kormány - hatszázalékos éves átlagos infláció mellett, vagyis a kormány béremelési tervei számszerűen beilleszkednek a kétoldalú megállapodásba. (Megjegyzendő, hogy a legnagyobb állami vállalatnál, a Magyar Államvasutaknál néhány napja átlagosan 8,75 százalékos béremelésben állapodtak meg a szakszervezetek a részvénytársaság vezetőségével - a szerk.)

A kormány politikai döntésre készül - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke, az OMT munkavállalói oldalának soros elnöke. Az állami körben tervezett béremelés megegyezik a megállapodás tartalmával, vagyis szakmai érvekkel nem magyarázható a kormányzat távol maradása az egyezségtől. A kormány görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy az OMT-ben még véleményazonosság esetén se születhessen megállapodás.

Ha a kormány valóban elutasítja a háromoldalú megállapodást, az az érdekegyeztetési intézmények arcul csapása lenne - vélekedett Dávid Ferenc, a munkaadói oldal bérszakértője. Az érdekegyeztetés intézményének fenntartása a kormány feladata, ám e területen nem jeleskedett, erre az EU tavalyi országjelentésében is felhívta a figyelmet.

A készülő döntés sérti az OMT alapszabályát is, amely kimondja, hogy a béremelésről a három félnek kell megegyeznie. Ráadásul a kormány csak nyerhet a megállapodással, hisz ezzel rögzíti az állami szektorban a béremeléseket - tette hozzá Dávid Ferenc.

Papp Zsolt

(Magyar Hírlap)