Euróövezet: a vártnál lassabb növekedés a következő két évben

Wim Duisenberg, az Európai Központi bank elnöke szerkezeti változásokat sürget a csatlakozni kívánó országok pénzügyi rendszerében, ehhez a bank minden elvi és technikai segítséget megad. Hozzátette, hogy a pénzügyi únióhoz való csatlakozásig hosszabb időnek kell eltelnie. Magyarország képviseletében Lotz Károly kifejtette, hogy a legfontosabb az általános stabilizációs folyamatban való részvétel. Kiemelte az inflációkezelés, a kamatpolitika és a szabad tőkeáramlás fontosságát. Egy, az Európai Parlamentnek készített szakértői elemzés az idei évre 2, 8 százalékos gazdasági növekedést jósol, ami elmarad az EU várakozásaitól.

Az Európai Unióhoz csatlakozó új tagoknak arra kell felkészülniük, hogy a belépést követő néhány éven belül az euróövezet tagjai lehessenek - mondta az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szerda délelőtti ülésén felszólaló Wim Duisenberg.

Az Európai Központi Bank elnöke szerkezeti változásokat sürgetett az eurózónához csatlakozni kívánó országok pénzügyi rendszerében, elsősorban a költségvetési szigor és az egészségügy tekintetében.

A szilárd euró az árstabilitás záloga - hangoztatta az ECB elnöke -, a bank minden elvi és technikai segítséget megad a csatlakozni akaró országoknak, s tisztában van azzal, hogy az unióba való belépés után még hosszabb időszak következik a pénzügyi unióhoz való csatlakozásig.

Lotz Károly hazánk képviseletében kifejtette, hogy Magyarország célja a stabil valuta megteremtése, a koppenhágai kritériumoknak való megfelelés. A csatlakozásra váró országoknak mindent meg kell tenniük, hogy ne maradjanak ki az általános stabilizációs folyamatból, komolyan kell venniük a koppenhágai és a maastrichti kritériumokat, elsősorban az inflációkezelés és a kamatpolitika területén - állapította meg.

A magyar képviselő elmondta, a csatlakozás után még legalább két-három éves átmeneti idő szükséges. Ebben az időszakban a hazai fizetőeszköznek az euróhoz képest legfeljebb 15 százalékos árfolyameltérése megengedett. Különösen két feltételhez ragaszkodik az unió - emelte ki Lotz Károly -, a nemzeti bank függetlenségéhez és a szabad tőkeáramlás biztosításához.

Az Európai Parlament számára készített, szerdán nyilvánosságra hozott jelentésből kiderül, hogy 2001-ben az eurózóna gazdasága 2,8 százalékkal, jövőre pedig 2,7 százalékkal növekszik, vagyis átlagosan 0,3 százalékponttal lassabban, mint amit az EU-prognózisa jósol.

A hét vezető európai gazdaságkutató intézet által készített jelentés szerint az Európai Központi Bank az irányadó kamatát 2002 elejéig változatlanul hagyja. Az infláció 2001-ben előreláthatólag 2,2, 2002-ben pedig 1,5 százalék lesz átlagosan az EU-ban, az intézetek előrejelzése szerint.

(MTI)

Ajánlat:

ECB