<FONT face="Times New Roman"> <P>Drága kölcsönnel adósodik el a lakosság</P></FONT>

Rekordösszegű, mintegy hatmilliárd forintnyi áruhitelt vett fel a lakosság decemberben a piacvezető bankoktól, nem törődve a kölcsönzés valódi költségeiről árulkodó magas, 30-40 százalék közötti teljes hiteldíjmutatóval. A bankok egyöntetű véleménye szerint az ügyfelek csak arra kíváncsiak, hogy mekkora lesz a havi törlesztőrészlet. A pénzpiaci felügyelet azonban nem fogadja el ezt az érvelést, nemrég véget ért vizsgálata nyomán várhatóan pénzbírsággal bünteti a teljes hiteldíjmutató feltüntetését mellőző bankokat.

Az összesített banki adatok a lakosság egyre növekvő mértékű eladósodásáról adnak hírt. Az év végi költekezés tavaly kiugró volt, decemberben 22 milliárd forinttal nőtt a lakossági hitelállomány, holott egy évvel korábban csak 13 milliárd volt a bővülés. Az utcán és a boltokban nap mint nap találkozni személyi kölcsönök és áruhitelek felvételére ösztönző reklámokkal, s az ajánlatoknak egyre nehezebb ellenállni. Főként akkor, ha a kamat mértéke sem ijesztő. A december banki sláger termékének, az áruhitelnek a kamatai ugyanis csökkentek tavaly: a piacvezető bankoknál 24-26 százalék közöttiek az egy évvel korábbi 26-28 százalék után.

Másképpen fest azonban a helyzet, ha az áruhitelek összes költségét tartalmazó teljes hiteldíjmutató alapján tájékozódunk. Ez a mutató is csökkent valamivel az elmúlt évben, de mértéke még mindig általában 35-40 százalék közötti. A tapasztalatok szerint még ez sem rettenti vissza a vásárlókat. A bankosok elmondják, a kölcsönfelvevők csak a havi részlet nagyságát tudakolják, esetleg még a kamatra kíváncsiak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint azonban ebben a bankok ügyfél-tájékoztatása is ludas. A felügyelet tavaly tavasszal vizsgálta először, hogy a kormányrendeletben előírt hiteldíjmutatót megfelelően alkalmazzák-e a hitelintézetek, s kiderült: nagyon sok a hiányosság. A büntetés elmaradt, a PSZÁF "csupán" ajánlásokat küldött a mulasztóknak. Több banknak például azt javasolta, hogy üzletszabályzatukban magyarázzák meg a teljes hiteldíjmutató hasznát. Eszerint "A teljes hiteldíjmutató (thm) a különböző ajánlatok összehasonlítására, az ügyfél megfelelő tájékoztatására szolgál. Számítása során a pénzügyi intézménynek a hitellel kapcsolatos - kamaton túli egyéb - költségeket is be kell számítania, ezért az ügylet tényleges terheit mutatja százalékos formában". A felügyelet szerette volna azt is elérni, hogy szerepeltessék a thm-et minden olyan reklámban, prospektusban, ahol a hitel költségével kapcsolatos példát említenek, így törlesztőrészletet, kamatot tüntetnek fel. A mutató kiszámításához is tett egy javaslatot, mert kiderült: a képletet nem egységesen értelmezték a bankok, ami néhol a valóságosnál alacsonyabb mutatót eredményezett. A tavaly tavaszi vizsgálatot a 2000. év vége előtt egy kontrollvizsgálat követte.

IA Magyar Hírlap információi szerint a felügyelet ellenőrei több esetben egyértelmű javulást tapasztaltak. Találtak azonban olyan bankokat is, ahol nem fogadták meg a PSZÁF ajánlásait. Hamarosan nyilvános határozatokban közlik, mely bankoknál vannak még mindig problémák, s nem kizárt, hogy ezúttal pénzbírságot is kirónak - hallotta a Magyar Hírlap. A mulasztó hitelintézetek nevét a Magyar Hírlap kérdésére nem kívánta előre elárulni a felügyelet.

Az áruhitelpiac vezető társaságának, a Budapest Áruhitel Rt.-nek, valószínűleg nem kell tartania bírságtól. Ajánlataiban mindenhol szerepelteti a teljes hiteldíjmutatót, sőt a kamat helyett is ezt tünteti fel. A THM nagysága nagyon változó, van ajánlat 26,27 százalékos, 29 százalék körüli és 38,77-40,09 százalékos hiteldíjjal is. Fodor Tamás, a Budapest Áruhitel Rt. vezetője elmondta, 2000 júniusában csökkentettek kamatot. A korábban 28 százalékos éves kamat és a hitelösszegre vetített egyszeri 3 százalékos kezelési költség helyett 24 százalékos éves kamatot és havi 0,5 százalékos kezelési költséget számolnak fel. Elismerte, hogy két éve alig csökkennek az áruhitel hiteldíjmutatói, bár a kamatok valamivel olvadtak. A legolcsóbbak az akciós hitelek, amelyeket a kereskedő vagy a gyártó is támogat. Az első pillantásra magas mutatókkal azonban a Budapest Bankhoz tartozó csoporttag az egyik legversenyképesebb áruhitelező. Számításai szerint az élen állnak, 35 százalékos piaci résszel, mintegy 15 milliárd forintos tavalyi kölcsönnyújtással, amelyből 3 milliárd forint decemberben valósult meg.

A második helyen több jel szerint, a Magyar Cetelem Bank áll, 30-35 százalékos részesedéssel. Lendvai János vezérigazgató szerint tavaly az egy évvel korábbi kölcsönösszeg dupláját helyezték ki. Az évi 12 milliárdból több mint 2 milliárd decemberre esett. A Cetelem Bank utoljára 2000. augusztus-szeptember folyamán csökkentette a hitel árát, akkor 3 százalékpontot faragott le a teljes hiteldíjmutatóból. Az érzékelhető csökkentés óta 35,1 - 38,56 százalékos a szabvány árukölcsönök hiteldíjmutatója - mondta. A kamatszint, ha kezelési költséget is felszámítanak 24,9 százalék - tudtuk meg. Egységesen 37,14 százalék a hiteldíja annak a szabvány terméknek, amelynél az ügyfél választja ki, mekkora legyen a kerek havi törlesztőrészlet 3 és 12 ezer forint között, s van egy 11 hónapos futamidejű akciós termék is, amelynél a teljes hiteldíjmutató 34 százalék körüli, míg a kamat 19,5-es.

A Credigen Bank számára több mint 3 milliárd forintos hitelkihelyezést hozott a 2000-es év, amivel megközelítették a harmadik piaci helyet. A felfutást jellemzi, hogy az 1999. évi kezdetektől mintegy 80 ezer ügyfél hitelét bírálták el, ebből tavaly mintegy 55 ezer személyét. A hitelek ára nagyon lassan csökken - ismerte el Petrilla György vezérigazgató. Az utóbbi 1- másfél évben a Credigen kamatszintje 1-1,5 százalékponttal lett kisebb, az átlagkamat 26 százalék körüli, az összes költséget tartalmazó átlagos hiteldíjmutató pedig a szabvány hiteleknél 29-36 százalék közötti, de a legrövidebb futamidők esetében 45 százalék is lehet. A Credigen új termékénél, a hitelkártyánál 31 százalék a kamat, a hiteldíjmutató pedig 35 százalék.

Az áruhitelek magas hiteldíját a bankárok többnyire azzal magyarázták, hogy csak 2-3 éves múltra visszatekintő hiteltermékről van szó, s a kockázatok felmérése még folyamatban van. A fizetési fegyelemmel többnyire elégedettek voltak, fejfájást inkább az okoz, hogy egyesek szándékosan csalásra használják fel az áruhitel lehetőségét.

Papp Emília

(Magyar Hírlap)