GKI 2001: Lassul a növekedés

Tavaly a gazdasági növekedés gyorsulása összességében kedvező egyensúlyi viszonyok közepette ment végbe, idén azonban nemcsak a növekedés lassul, de az egyensúly is romlik. Az infláció viszont újra érzékelhetően csökken.

Idén gyorsan növekvő belföldi kereslettel és romló egyensúllyal kell számolni - állítja a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az ABN Amro Bank együttműködésével készült előrejelzése. Az EU gazdasági növekedésének üteme 2000 II. negyedévében érte el csúcspontját, s idénre lassulás várható. Emiatt 2001-ben várhatóan jelentősen csökken a magyar export eddigi, nemzetközileg is kiemelkedő dinamikája. Ezt a hatást a hazai növekedés szempontjából némileg ellensúlyozza a belföldi kereslet tavalyinál gyorsabb emelkedése. Az expanzív költségvetési politika következtében az államháztartás hiánya jelentősen emelkedik, különösen, ha figyelembe vesszük a formailag a tavalyi évre elkönyvelt, de ténylegesen ez évi kifizetéseket is.

A külkereskedelmi hiány 2000 utolsó hónapjaiban megugrott, a fizetési mérleg azonban - többek között a magas idegenforgalmi aktívum következtében - továbbra is kedvező. Idén a külkereskedelmi és fizetési mérleg hiányának együttes romlása várható. A deficit finanszírozása nem okoz gondot, azonban a beáramló működő tőke idén sem elegendő erre. Így ha a külföldi részvényvásárlások nem indulnak növekedésnek, ismét emelkedni fog az ország adósságállománya.

Az infláció enyhe mérséklődését elősegíti az olajár stabilizálódása. Egyes kormányzati árkorlátozó lépések csak halasztani képesek az áremelkedés bekövetkezését. Ugyanakkor inflációs hatása van a magas olajár részben csak most tovagyűrűző hatásának, az élelmiszerárak növekedésének és a belföldi kereslet dinamikus emelkedésének. A bérek idén még gyorsabban is fognak nőni, mint 2000-ben, s ez a 8,5 százalékos infláció esetén mintegy 4,5 százalékos reálkereset-növekedést eredményez.

(Népszava)

Ajánlat:

GKI