<P>Óriáscégek a lakásépítésben</P>

A hazai nagy magasépítő vállalatok is bekapcsolódnak a lakásépítésbe. Saját beruházásban, saját telkeiken építenek lakásokat, mondta el a Magyar Hírlapnak Tolnay Tibor, a Magyar Építő Rt. elnök-vezérigazgatója. A négy legnagyobb hazai építővállalat laza szövetséget hozott létre, s fellépnek a feketemunka ellen.

A nagyobb hazai építőipari kivitelezőknek üzleti szempontból nem céljuk, hogy bekapcsolódjanak a támogatott lakásépítési programba, mondta el a lapnak Tolnay Tibor. Szerinte az ügyet jól szolgálhatják akkor is, ha saját projektekben gondolkoznak. Az elképzelés az, hogy a kivitelező saját beruházásban, saját telkén építsen eladható lakásokat. A cég, mint azt a Magyar Hírlap megtudta, a fővárosban két telekvásárlást készít elő, s vidéken is már két településen építkezik ezen a módon.

A vidéki munkában egyelőre a Zala megyei építők a legnagyobb partnerük. A ZÁÉV-vel együtt Hévízen negyven lakás kivitelezésén dolgoznak, s Bükfürdőn ugyancsak hasonló projektet kezdtek el.

A hazai magasépítőipar négy nagyvállalata, a Középületépítő Rt., az Alba Regia Rt., a Zala megyei építők, valamint a Magyar Építő Rt. évek óta laza szövetségben dolgozik együtt. Ezek a cégek ötvenmilliárd forint feletti árbevétellel az ágazat teljesítményének hét százalékát képviselik.

Tolnay szerint a négy nagy kivitelező vállalat összefogása nem csak azért érdekes, mert a nyugati példákhoz hasonló szövetségben dolgoznak, de azért is, mert a többi hazai építőipari cég átlagához képest jobban megfizetik embereiket. Erre szükségük van, mert különben a hazai piacon a kis szervezetekkel szemben rendre versenyhátrányba kerülnének. A főállásban foglalkoztatott dolgozókkal működő nagyvállalatoknál ugyanis nincs zsebből bérfizetés. A kisszervezetek között viszont még nem ritka a fekete- vagy szürkefoglalkoztatás. A jó esetben minimálbérrel felvett, de zsebből jól megfizetett munkásokkal dolgozó cégek olykor irreális árakon tudják elvinni a munkát az úgynevezett nagyok elől.

Az olcsóságban viszont olykor a rossz minőség testesül meg. S noha az építési piacon az utóbbi időkben megkezdődött az egyfajta piactisztulás - ma gyakorlatilag Magyarországon bárkiből lehet építési vállalkozó. Ennek viszont óriási veszélyei vannak. A kalákában vagy feketemunkásokkal, olykor csak papíron vállalt építészi felelősséggel épülő házakba sokszor korszerűtlen és rossz minőségű anyagok sokaságát építik be. A hiba kijavítását azonban nincs kitől számon kérni. Sőt, az is megtörténik, hogy a vállalkozó például azért jelent csődöt, mert egyszerűen képtelen teljesíteni az egyre szigorúbb minőségi követelményeket.

A változás érdekében első lépcsőben tavaly megszületett a kivitelezői jogosultságról szóló rendelet. Eszerint csak az végezhet építőipari kivitelezői munkát, akinek megvan hozzá a megfelelő szakképesítése.

S hogy legyenek szakképzett kivitelezők, annak érdekében az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán pár éve elindították az építőmesteri szakmérnöki képzést. A végzett építőmesterek az EU-ban alkalmazott gyakorlatnak megfelelően jogosultak lesznek nagyobb értékű építkezések és építési beruházások levezénylésére is. A kisebbfajta építkezések, például családi házak kivitelezését felelősen irányító építőmesterek oktatása is hamarosan indul.

Iván Gizella

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Az Üzleti Negyed ingatlan rovata