<P>Magyarország a sereghajtók élén</P>

Három, egyértelműen elkülönülő csoportra fog oszlani az Európai Unió 26 tagúra bővülése után. A leggazdagabb csoportot a jelenlegi legfejlettebb 12 tagállam, a másodikat a most is kohéziós támogatásba részesülő spanyolok, portugálok és görögök alkotják majd, kiegészülve a szlovénokkal és csehekkel. Magyarország a legszegényebb csoport élén áll majd - jelentette be a regionális politikáért felelős biztos Brüsszelben. Michael Barnier egyben sürgette a regionális politika reformját, valamint, hogy több pénz jusson a tervezettnél a jelölt országok fejlődésének elősegítésére.

Az Európai Bizottság a regionális fejlődést értékelő legújabb jelentése alapján a regionális és kohéziós politika reformját sürgeti. Különös tekintettel arra, hogy miközben még a tagállamokban is számos terület problémái megoldatlanok, a keleti bővítéssel tovább növekszik a különbség az unióban a gazdagok és szegények között. A kohéziós politika részben elérte célját - hangoztatta Barnier -, hiszen a 80-as évek óta a tagállamok közötti fejlettségbeli különbségek harmadával, a régiók közöttiek pedig ötödével csökkentek. A legfejletlenebb három országban - Görögország, Spanyolország és Portugália - tíz év alatt az egy főre jutó átlagjövedelem az EU-átlag 68 százalékáról 79-re nőtt. Eközben azonban maradtak szegénységgel, elszigeteltséggel, a képzett munkaerő, illetve a tőke hiányával küzdő területek.

A bővítés azonban további súlyos következményekkel jár. A 26-ok GDP-jének átlaga drasztikusan visszaesik - állapítja meg a jelentés -, s így sok jelenlegi szegény régió GDP-átlaga automatikusan a támogatás feltételéül szabott 75 százalék fölé kerül. Közben a fejlettségbeli különbségeket mérő mutató a jelenlegi 5,8-ról a duplájára nő, és a lakosság egyharmada fog kohéziós, azaz olyan országban élni, ahol a GDP nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Ráadásul a lakosság legszegényebb 10 százalékának az egy főre jutó jövedelme az EU-átlag 61 százalékáról 31-re csökken.

A vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP alapján a jelentés három jól elkülöníthető csoportot vázol fel. A leggazdagabb csoportba a jelenlegi tagállamok közül a 12 legfejlettebb kerül az EU-26-ok átlagának 120 százalékával. A középső csoportba a ma is kohéziós támogatást élvező portugálok, spanyolok és görögök, illetve a jelöltek közül a két nem volt szocialista ország - Ciprus és Málta -, valamint a csehek és szlovénok kerülnek az EU-26-ok átlagának 80 százalékával. Itt a legalacsonyabb a cseheké 70 százalékkal. A sereghajtók élén Magyarország áll 65 százalékkal. - csoport átlaga azonban az EU-26-oknak csak 40 százalékát éri el.

Barnier szerint ezért csak a támogatások hatékonyabb felhasználásával lesznek kezelhetők a problémák. A biztos annak ellenére, hogy a 2006-ig tartó költségvetésben fixálták a támogatások mértékét, jelezte az Európai Parlamentnek, hogy növelni kellene azokat. A bizottság 2006-ra egy 21 fősre bővült unió esetén 45 milliárd euróra becsülte a szükséges támogatások mértékét, s javasolta, hogy az egy országnak juttatható összeg haladhassa meg a jelenlegi limitet: az ország GDP-jének 4 százalékát.

Rockenbauer Nóra

(Magyar Hírlap)