Európának még mindig túl magas a hazai infláció

Egyoldalú volt Orbán Viktor miniszterelnök értékelése a tavalyi inflációról, amikor egyértelmű sikerként említette, hogy Magyarország az egyetlen állam, ahol az elmúlt évben csökkent a pénzromlás mértéke. Abszolút értékben helytálló a kijelentés, de valójában a tényleges lemaradás jóval nagyobb, mint ami a számokban tükröződik.

Az Európai Unió tagországaiban tavaly 0,9 százalékponttal nagyobb mértékben - átlagosan 2,1 százalékkal - növekedtek a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az eurózónában pedig még ennél is jelentősebb, 1,1 százalékpontos volt a romlás. Az Egyesült Királyság kivételével - ahol 0,5 százalékpontos volt a javulás - valamennyi uniós országban növekedett az infláció. Leginkább Írországot, Luxemburgot és Ausztriát viselte meg az olajár-emelkedés, illetve az euró gyengélkedése, ahol a megelőző évhez képest tavaly két-, illetve négyszeresével nagyobb mértékben emelkedtek a fogyasztói árak.

Mindezzel összehasonlítva valóban csökkent a különbség a magyarországi és az uniós inflációs szint között, a korábbi 8,8 százalékpontról 7,7 százalékpontra. Ez a megközelítés azonban elfedi a ténylegesen meglévő különbségeket - mutatott rá a Népszava kérdésére Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. A fogyasztói árak növekedését ugyanis azzal tudta kordában tartani a kormány, hogy az európai gyakorlattal teljesen ellentétesen alacsonyan tartotta a hatósági árakat. Jóval nagyobb lett volna a pénzromlás mértéke, ha a piaci körülmények alakították volna az árakat. A csatlakozási szinttől még mindig messze van az ország. Az elvárás szerint megközelítően 3 százalékra kell mérsékelni a pénzromlást.

Egyoldalú volt a miniszterelnöki értékelés abból a szempontból is, hogy csak a fogyasztói árak alakulását tükrözte - hangsúlyozta a kutató. Miközben az éves átlagos infláció 9,8 százalék volt, a felvásárlói árak az egekbe szöktek. Az ipari termékek a megelőző évinél kétszer nagyobb mértékben, összességében 11,7 százalékkal drágultak. A mezőgazdasági termelői árak november végéig csaknem tízszer nagyobb ütemben, 22,2 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi 2,6 százalékkal szemben. Tovább drágultak az építőipari alapanyagok is.

Petschnig Mária Zita szerint a nagy termelői árnyomás mindenképpen be fog gyűrűzni a fogyasztói árakba. A kutató azt is kifogásolta a miniszterelnöki értékelésben, hogy nem a lakosság által érezhető gazdasági helyzetet vázolta fel. A lakosság ugyanis az átlagos inflációnál jóval nagyobb drágulást érzékel, nem beszélve a legalacsonyabb keresetű rétegekről, amelyek fogyasztásában a legnagyobb hányadot az energia, illetve az élelmiszerek képviselik. Az élelmiszerárak a megelőző évi 2,9 százalék után tavaly átlagosan 9,2 százalékkal növekedtek.

Dutka Noémi

(NÉPSZAVA)