A luxusszállók mellett kisebb, olcsóbb helyekre is szükség van

A statisztikák szerint négy- és ötcsillagos hoteleink működnek a legnagyobb - csaknem 90 százalékos - kihasználtsággal, így a szállodapiaci beruházók idén újabb 3500 luxusszobát adnak át. Hamarosan bővíteni kell azonban az alsóbb kategóriás szálláshelyeket is, mert a belföldi és a külföldi vendégek részéről egyre nagyobb az igény a vidék megismerésére.

Átlagosan csaknem 45 százalékkal növekszik ebben az évben a hazai luxusszállók befogadóképessége. A befektetők szerint hamarabb megtérül az elit kategóriában való építés, hiszen az anyagi hasznon túl javítja az országról alkotott képet, növeli a turisztikai látogatottságot, a szállodaiparban dolgozók mobilitását és ezzel párhuzamosan a bérszínvonalat is.

- A luxushotelek magas kihasználtsági fokának az az oka, hogy ezek a szállók a fővárosban vannak - mondja Rubovszky András, a Rubovszky Turisztikai Tanácsadó Bt. ügyvezetője, aki évtizedekig volt a budapesti Gellért Szálloda vezetője. - Itt van a legtöbb nemzetközi konferencia, évente sok ezer vendéggel. Az ország egyéb területein mindössze két hotel, a parádsasvári kastélyszálló és egy balatonkiliti szálloda nyerte el ezt a fokozatot. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a luxushoteleket csak üzletemberek veszik igénybe, a hétköznapi turistáknak nagyon drága. Ezért fejlesztenünk kell az alsóbb kategóriás szálláshelyeinket is. Be kell bizonyítani, hogy Budapesten túl is van élet, és meg kell teremteni a vidéki programoknak megfelelő nívós szálláshelyeket.

A Széchenyi-terv elsősorban a gyógyturizmus és a lovasturizmus fejlesztését ösztönzi, így ez lehet a két fő irány a szállodapiaci fejlesztésekben. A siker záloga, hogy minél színvonalasabb és sokrétűbb szolgáltatást nyújtson a szálláshely. A turisták ma már jobban becsülik a jó sportolási lehetőségeket a jó gasztronómiai kiszolgálásnál, és még az idegenforgalmi szempontból hátrányosabb területre is szívesen visszatérnek nyaralni, ha elégedettek voltak.

- Magyarország mára nemzetközileg elismert idegenforgalmi központtá vált, így nem kell feltétlenül nagy hotelláncok szolgáltatásait kínálni ahhoz, hogy a nyugati vendég bizalommal szálljon meg nálunk - folytatja a tanácsadó. Ez legfeljebb a konferenciaturizmusban részt vevő üzletemberekre jellemző, akik megszokták, hogy a Hiltonban és a Le Meridienben ott az ISDN-vonal, az internethozzáférés és a CNN-text. (Persze mindez megvan bármelyik nagy budapesti szállóban is, ám ők ezt nem tudják, míg nem próbálják ki.) A turistákat inkább a helyi sajátosságok és a sportolási lehetőségek vonzzák. Ők szívesen laknak akár nevesincs panziókban is. Visszatérni csak akkor fognak, ha elégedettek voltak a szolgáltatással.

A termálvízközelben épülő szálláshelyek többsége a strandra és a gyógyászatra épít, de ha ezekhez a szolgáltatásokhoz nem lehet helyben hozzájutni, a szálláshely már csak 2 vagy 3 csillagos. A hotel attól lesz luxuskategóriás, hogy épületen belül, helyben kínálja szolgáltatásait, persze jóval magasabb áron, mint a kis panziók.

A lovasturizmus az elmúlt években a Balatonfelvidéken, Pest környékén és Somogyban lett nagy divat. Itt a vendégek megelégszenek a három- vagy négycsillagos kiszolgálással is, inkább az a fő szempontjuk, hogy a lovaglás szerelmesei mellett azok családja és barátai is jól érezhessék magukat, azaz legyen többféle sportolási, fürdési és szórakozási lehetőség, esetleg néhány jó borpince is a környéken.

Az összes kereskedelmi szálláshely forgalmából 2000-ben 50 százalékot tett ki a belföldi turizmus, mert az emberek többsége nem engedheti meg magának a külföldi nyaralást. Igényesség szempontjából azonban egy szállodának nem szabad különbséget tenni belföldi és külföldi vendég között, hiszen mindkettő tartalmas és minőségi kikapcsolódásra vágyik. Más kérdés, hogy árban a legtöbb hely megkülönbözteti a vendégeket: a magyaroknak olcsóbban is odaadják szolgáltatásaikat, mint a külföldieknek.

Rubovszky András szerint komfortfokozattól függetlenül főleg az ágy és a fürdőszoba minősíti a szálláshelyet.

A színvonalhoz ma már hozzátartozik a minimum egyszer két méteres, jó minőségű ágy és a jól felszerelt, higiénikus fürdőszoba. A külföldiek körében mostanában például az a divat, hogy csak fürdőkádas szobát vesznek ki. Nem vallják be, hogy általában ott is csak zuhanyoznak, de a komfortérzésükhöz ezt nélkülözhetetlennek tartják.

Katona Andrea

(Népszava)