Milliárdok maradnak a bányavállalatoknál az új törvény késése miatt

Késik az új bányászati törvény kidolgozása. A Magyar Bányászati Hivatal még tavaly szeptemberben benyújtotta a javaslatát a bányatörvényre a Gazdasági Minisztériumhoz, ám eddig semmiféle választ nem kapott az előterjesztésre. Így - mivel várhatóan elhúzódik a törvényjavaslat tárcaközi egyeztetése is - az előíráscsomag az év eleje helyett leghamarabb az év második felében kerülhet a parlament elé.

Az új törvényre leginkább azért lenne szükség, mert a rendszerváltás után még mindig óriási területeken értékes ásványvagyon tulajdoni viszonyai rendezetlenek, hiányos az ingatlan-nyilvántartás és a bányatelkek pontos határai sincsenek kijelölve. A bányajáradék beszedésének és elosztásának szabályozása is átalakításra szorul.

A bányászati hivatal korábbi tervei szerint már januártól megváltoztak volna a bányajáradékok kiszámításának szabályai, a bányászati cégek az év elejétől a korábban megszokottnál jóval kevesebb költséget vonhattak volna le a befizetendő járadék összegéből.

Jelenleg ugyanis a felszínre hozott szénhidrogének - kőolaj, földgáz - eladási árának a 12 százalékát, a szilárd ásványok - kő, kavics, agyag - árának az öt százalékát, a szénféleségek értékesítéséből származó összegnek pedig a két százalékát kell befizetniük a bányatársaságoknak. A vállalkozások azonban jelentős nagyságú járulékos kiadásokat számolhatnak el, emiatt jó, ha a szénhidrogének esetében mindössze 7-8 százalék, a szilárd ásványok esetében csupán 1-2 százalék, a szén estében pedig csupán néhány tized százalék befolyik az "államkaszszába".

Becslések szerint hazánk mintegy 3200 milliárd forint értékű ásványvagyonnal rendelkezik. A bányavállalkozók száma egyre növekszik - ma már több mint ezer bányászati cég működik az országban -, az általuk befizetet járadék összege azonban alig éri el az évi 11-12 milliárd forintot, míg korábban átlagosan 17 milliárd forint folyt be évente a hivatal számlájára. (A beszedett járadék döntő hányada - csaknem 95 százaléka - a kőolaj- és fölgázkitermelést végző cégektől származik. A legnagyobb hazai gázkitermeléssel foglalkozó vállalat azonban adminisztratív eszközök segítségével elérte, hogy idén mintegy 25 százalékkal kevesebb járadékot kelljen befizetnie.)

A gazdasági tárca új "járadékrendelete", amelynek a tervek szerint januárban kellett volna életbe lépnie, azonban korlátozta volna a bányatársaságok által befizetendő összeget csökkentő járulékos költségek elszámolásának a lehetőségeit. Így a bányavállalatok az év elejétől nem vonhatták volna le a járadékból például a bányászat előkészítésének, az ásvány osztályozásának és a kibányászott anyag elszállításának a költségeit.

Az elszámolási korlátozások bevezetése révén hozzávetőleg 10-20 százalékkal emelkedhetett volna a beszedett járadék. Így idén a tavalyi 11-12 milliárd forintról 13-15 milliárd forintra növekedhetett volna a hivatalnak a járadékból származó bevétele. A járulékfizetés módosítására azonban a bányászati hivatal igyekezete ellenére sem kerül sor, a "járulékügy" valamilyen okból lekerült a napirendről.

(Népszava)