Nem lesz elegendő pénz a tavaszi munkákra

Összeomlott a mezőgazdaság finanszírozási rendszere - állítja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A pénzintézetek ugyanis ezen a tavaszon a szokásosnál és a szükségesnél jóval kevesebb hitelt nyújtanak a gazdálkodóknak. Kölcsön nélkül viszont jócskán csökkenhet a vetésterület. A bankok háttérbe húzódását a többek között az agráriummal kapcsolatos átgondolatlan politika magyarázza.

Tavaly ősszel a bankok csak annyi új agrárhitelt folyósítottak, mint amennyi régi lejárt. Sőt amennyiben a 25 milliárd forint értékű agrárreorganizációs hitelprogramot nem számítjuk bele, akkor már tavaly ősszel csökkent az ágazat hitelezése. Idén tavasszal ennél is rosszabb lehet a helyzet, mert pénzintézetektől kapott értesüléseink szerint az agrártermelők alig 20, esetleg 30 százaléka juthat a következő hetekben termelési hitelhez. A bankok ugyanis még most is vizsgálják az agrárhitelek kockázatát, s várhatóan számos hitelt átminősítenek. Egyrészt lejárttá tehetik a hiteleket, másrészt rosszabb kondíciókkal újraköthetik azokat, az eddiginél is nagyobb fedezetet megkövetelve.

A külföldi tulajdonba került bankok egyre inkább kivonulnak az agrárhitelezésből. Ebben közrejátszott az is, hogy tavaly tavasz óta folyamatosan lebegtetett, majd szeptembertől világos jogszabályi keretek közé szorított szövetkezetiüzletrész-törvény ötletétől kezdődően megrendült a bizalom a magyar agrárpolitikában. Az üzletrésztörvény ugyanis a Magyar Bankszövetség elemzése szerint 100 milliárd forint veszteséget okoz a honi bankszektorban, nem beszélve arról, hogy a szövetkezetek 85-90 százalékát akár a felszámolásba is kergetheti. Ezt már tavaly szeptemberben leírta állásfoglalásában a szövetség, amelyet csak megerősít, hogy az Alkotmánybíróságtól az üzletrésztörvény megsemmisítését kérik a pénzintézetek.

Az üzletrésztörvény azonban csak egy ok a sok közül, hogy miért is ingott meg a bankok bizalma a mezőgazdasági szektorral kapcsolatban. Meg kell említeni a törvényhez kapcsolódó, még készülő végrehajtási rendeletet: az eddigi változatokban a bankok azt olvashatják, hogy az üzletrészek kifizetése miatt a szövetkezeteknek hitelező államot közokiratba foglalt végrehajtási jog illeti, tehát a banki kölcsönök kifizetését megelőzi az állam. Ez pedig a gyenge likviditási helyzetben lévő, vagyonkivonás előtt álló cégektől elriasztja a bankokat.

De itt van például a különféle hitelekhez kapcsolódó állami garancia beváltások ügye. Januártól ez a feladat az agrártárcához került, s értesüléseink szerint fennakadások miatt a bankok nem tudják lehívni megfelelő ütemben a garanciákat. Ez viszont azt jelenti, hogy még az állami kezesség mellett sem lesz egyértelműen vonzó az agrárhitelezés.

S mindezt fejelte meg a kormány azzal, hogy nem léptette életbe az idei és a jövő évi szabályozási rendeletet, tehát nem tudni milyen kezesség, kamattámogatás mellett, ki, milyen és mekkora hitelt, támogatást vehet fel a mezőgazdaságban.

A 260-270 milliárd forintnyi agrárhitel-állomány kezelése nem kis feladatot ad az új agrárvezetésnek. Nem mellesleg a miniszter leváltása, majd kinevezése körüli bizonytalanságok sem használtak az ágazat megítélésének.

Hitel nélkül viszont számottevően csökkenhet az idén tavasszal megművelt földtáblák száma, ugyanis a termelőknek elfogyott a pénze. Máhr András, a MOSZ titkára szerint az őszi vetések felemésztették a gabona tavalyi árnyereségét, s a közraktári hiteleket. Ma már elenyésző mennyiségű szabad - tehát hitelekkel le nem kötött - készletek vannak a termelőknél. A folyamatos bevételt jelentő sertéstenyésztés a fokozatos takarmányár-emelkedés és a piac körüli szabályozatlanság miatt veszíti el jövedelmezőségét. A finanszírozási rendszer úgy tűnik 2001 tél végére összeomlott - szögezte le Máhr András.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)