Módosul a számviteli törvény

A Pénzügyminisztérium vizsgálja a módosítás lehetőségét. A gyakorlatban ugyanis kiderült, hogy nem egyértelmű a jogszabály számla-aláírási kötelezettségre vonatkozó rendelkezése. Adószakértők tapasztalatai azt mutatják, hogy legalább egy hónapos késéssel álltak át a gazdálkodók az új rendszerre, sőt még mindig vannak olyanok, akik egyedien értelmezik a szabályokat.

A számviteli törvény szerint 2001. január elsejétől - az azonosító adatok feltüntetése mellett - alá is kell írni a gazdálkodók által kiállított valamennyi számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt. Ez alól a jogszabály mentesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek főtevékenységként olyan szolgáltatást végeznek, amelynél a szolgáltatásról számítógépes úton, zárt rendszerben, a számlázási rendszer által mért adatok alapján, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben állítjanak ki számlát. Már a hatálybalépéssel egyidejűleg kiderült, hogy - a jogszabály szigorú értelmezése esetén - ennek a kitételnek kizárólag a telekommunikációs cégek felelnek meg. A jogalkotói szándék ezzel ellentétben az volt, hogy a több százezer - a Budapesti Elektromos Művek például 1,4 millió - számlát kiállító közüzemi szolgáltatók is mentességet élvezhessenek - mondja a PM és az APEH által közösen kiadott közlemény. Éppen ezért a pénzügyi tárca már korábban kiadott közleménye segíti az egységes jogértelmezést. Eszerint ide tartoznak a mért adatokat egyedileg leolvasók, mint például az áramszolgáltatók, a csatorna-, víz- és gázművek. Ebben az esetben a leolvasott alapadatokat hitelesíteni kell, mielőtt a rendszerbe kerülnének, oly módon, hogy azt alkalomadtán az érintett külső felek is ellenőrizni tudják. A PM elképzelései szerint az adatok összegyűjtéséért, illetve azok ellenőrzéséért felelős személy aláírásával hitelesítené a papír alapú vagy az elektronikus úton összegyűjtött adatokat.

Adószakértők, könyvelők azt tapasztalják, hogy nem csak a közüzemi szolgáltatók értelmezik sajátosan a törvényt. Az év első hónapjában nem nagyon lehetett a törvény előírása szerint aláírt számlával találkozni - mondta a Népszavának Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A gazdálkodókban ugyanis némi fáziskéséssel tudatosult, hogy változtak a számlaadásra vonatkozó előírások.

Előfordult olyan eset is, hogy egy nagy áruházlánchoz tartozó üzletben nem írták alá a számlát arra hivatkozva, hogy nagy tömegben számláznak - mesélte az adószakértő. A számviteli törvény szerint az egyedi számlakiállításra továbbra sem vonatkozik a mentesség, akkor sem, ha egy nap többezernyi számlát állít ki egy áruház. A számviteli törvény nem rendelkezik az aláírás formájáról. A követelmény az, hogy az aláírásnak alkalmasnak kell lennie tulajdonosának azonosítására. A cégjegyzésre jogosult személynek a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányon rögzített formában kell aláírnia a bizonylatot. Ha másokat, például a pénztárosokat jogosítja fel a gazdálkodó a számla aláírására, az általuk használt szignókat, aláírásokat belső szabályzatban célszerű nyilvántartani. Nem követelmény, hogy olvasható legyen az aláírás, s nincs meghatározva az sem, hol kell a számlán feltüntetni.

Nem árt odafigyelni arra, hogy aláírják-e a számlát a vállalkozások. A helytelenül kiállított számla nem alkalmas arra, hogy az ellenértéke után felszámított általános forgalmi adót le lehessen vonni, illetve vissza lehessen igényelni. Ugyanakkor magánszemélyeknél 100, vállalkozásoknál pedig 200 ezer forintnyi mulasztási bírságot róhat ki az APEH arra az adózóra, aki nem az előírásoknak megfelelően állította ki a számlát.

Dutka Noémi

(Népszava)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium