Nincs fedezet az üzletrészekre

A múlt év végén fogadta el az Országgyűlés, de úgy tűnik, mégis módosítani kell a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt. A jogszabály szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek az állami vagyon értékesítéséből befolyó bevételekből kellett volna előteremteni 15-20 milliárd forintot, amelyből az állam meghitelezte volna az erre igényt tartó szövetkezeteknek a külső üzletrészek megvásárlásához szükséges összeget.

A múlt év végén fogadta el az Országgyűlés, de úgy tűnik, mégis módosítani kell a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt. A jogszabály szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek az állami vagyon értékesítéséből befolyó bevételekből kellett volna előteremteni 15-20 milliárd forintot, amelyből az állam meghitelezte volna az erre igényt tartó szövetkezeteknek a külső üzletrészek megvásárlásához szükséges összeget. A kölcsönök fedezetét 12 állami agrárcég eladásából szedte volna össze a vagyonkezelő. Ehhez azonban előbb szükség volt arra, hogy az Országgyűlés a kétéves költségvetési törvényben Horváth János fideszes képviselő javaslatára módosítsa a privatizációs törvényt.

Csakhogy a privatizációs törvény betartása mellett a cégeket nem lehetne június 30-ig eladni, így az üzletrésztörvény végrehajtásához szükséges összeg nem állna időben a kormány rendelkezésére. Az 1992-ben alanyi jogon külső üzletrész-tulajdonosokká vált polgárokat ugyanis az üzletrésztörvény szerint idén június 30-ig kellene saját erőből vagy állami hitelből kifizetniük a szövetkezeteknek. A kabinet múlt heti ülésén úgy próbálta megoldani a problémát, hogy az agrárcégeket az ÁPV Rt.-től a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) helyezte át. Az átadás tényét megerősítette Boros Imre ideiglenesen kinevezett földművelésügyi miniszter és Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. leköszönő elnök- vezérigazgatója is.

Boros Imre a kabinet ülése után részletesen ismertette az ügyletet. A miniszter szerint az agrárcégeket megvásárolja az MFB, vételárukat pedig kifizeti az ÁPV Rt.-nek. A bank ezután eladja a cégeket, és a vételárat átutalja a vagyonkezelőnek. Nagy kérdés, hogy az MFB honnan teremti elő előre a 15-20 milliárd forintot. A bank ugyanis forráshiánnyal küszködik, eddig még az autópálya-finanszírozást sem tudta megoldani. Nem lenne tehát jó megoldás, ha az agrárcégek eladásán kívül az MFB hitelezne a szövetkezeteknek is. Ráadásul abban az esetben, ha a pénzintézet folyósítaná a kölcsönt a szövetkezeteknek, módosítani kellene az üzletrésztörvényt, mert az csak az ÁPV Rt.-nek ad lehetőséget erre. Az ÁPV Rt. viszont - mint ezt Gansperger Gyula is elismerte - nem lesz képes teljesíteni a külső üzletrészek kivásárlásának finanszírozására irányuló kötelezettségét. A vagyonkezelő az MFB-n kívül elvileg kaphatna forrásokat a költségvetési tartalékból vagy az államkincstárból is, ehhez viszont a kétéves költségvetésről szóló törvényt kellene módosítani.

Mivel mind az üzletrésztörvényt, mind a költségvetési törvényt heves politikai viták után fogadta el a parlament, a kormány aligha kockáztatja meg, hogy bármelyiket is újra a Tisztelt Ház elé vigye. Jelenleg tehát az üzletrésztörvény végrehajtásához nincs meg a törvényben előírt állami fedezet.

Mihálovits András

(Népszava)

Korábban:

Április végéig kell kifizetni a külső üzletrész tulajdonosokat
( 2001 február 6.)