A gazdasági tárca élénkítené a pangó pesti tőzsdét

A Budapesti Értéktőzsde utóbbi időben tanúsított gyenge teljesítménye miatt a Gazdasági Minisztérium javaslatot dolgozott ki a piac feltételeinek javítására. A tőzsdefejlesztő program a vállalatok és a befektetők kedvét kívánja újra meghozni a tőzsdéhez - adta közre a szombati Népszabadság.

A Népszabadság információi szerint a hosszú távra befektető részvényeseket, a tőzsdére lépő cégeket és a vállalatok vezetőit adókedvezményekkel kívánja ösztönözni a Gazdasági Minisztérium az októberben felállított tőzsdefejlesztési bizottság ajánlásai alapján. A programcsomag csökkentené a részvényeken elért árfolyamnyereség idén bevezetett 20 százalékos adókulcsát, ha a papírok hosszabb ideig a befektető birtokában vannak, és javaslatot tesz az árfolyamnyereségadó- elszámolás jelenlegi rendjének módosítására is. Csak év végén kellene adót fizetni a részvények árfolyamnyeresége után. Most a nyereségadót a részvények eladása után azonnal ki kell fizetni, a veszteségeket viszont csak az év végén számolhatják el a befektetők.

A Tőzsdefejlesztési Bizottság - amelyben képviseltette magát többek között a BÁT, a BÉT, több brókercég, az igazságügyi és a pénzügyi tárca, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is - értékelése szerint a kínálat és a kereslet ösztönzése nélkül a tőzsde forgalma néhány éven belül jelentősen visszaeshet, a nyugat-európai tőzsdék ugyanis fokozatosan elszívják a keresletet.

A gazdasági tárca javaslata szerint adókedvezménnyel ösztönöznék a tőzsdeérett kisebb vállalatokat, hogy a börzére vigyék részvényeiket. A bizottság erre konkrét javaslatot is kidolgozott, a szakmai egyeztetések azonban még nem zárultak le a GM és a Pénzügyminisztérium között, így az adókedvezmény mértékéről és feltételeiről csak az egyeztetések után nyilatkozik a gazdasági tárca. A minisztérium számításai szerint a kedvezmények miatt az állam legfeljebb 250-300 millió forint bevételtől eshet el évente, ezt azonban teljes egészében ellensúlyozhatja a tőzsdei szerepléssel járó nagyobb számviteli fegyelem - vagyis a korábban eltitkolt nyereség kimutatása -, illetve a tőkebevonás révén javuló eredményesség.

A tervezet a cégek menedzsmentjét is érdekeltté tenné abban, hogy vállalatukat a tőzsdére vigyék, és annak részvényesi értékét növeljék. Ennek érdekében bizonyos esetekben adókedvezmény járna a cégvezetőknek juttatott részvényopciókra. A gazdasági tárca módosítaná a kockázatitőke-társaságokról szóló törvényt is. Annak hatálybalépése óta ugyanis a merev szabályozás miatt ilyen vállalkozás alig jött létre. A kockázatitőke-társaságoknak viszont komoly szerepük lenne abban, hogy kisebb vállalatok növekedését finanszírozzák addig, míg azok tőzsdeéretté válnak.

A programcsomag része a hazai intézményi befektetők ösztönzése is. A dokumentum konkrét javaslatai között szerepel: az állam tegye lehetővé indexalapok létrehozását, vagyis számukra oldja fel azt az előírást, amely alapján egy alap egyetlen részvényben legfeljebb befektetései öt százalékát tarthatja. Erre a tárca, illetve a bizottság véleménye szerint azért lenne szükség, mert a magyar részvénypiac forgalmának döntő részét fél tucat részvény adja, ezt a speciális helyzetet pedig a jelenlegi szabályozás nem veszi figyelembe. A bizottság a hazai tőzsdék és a központi elszámolóház jelentős fölös kapacitásainak kihasználására együttműködést javasol a fejletlenebb tőkepiaccal rendelkező országokkal, illetve szorgalmazza, hogy a BÁT-on és a BÉT-en minél előbb devizában is kereskedhessenek a befektetők - ismertette a gazdasági tárca javaslatait a Népszabadság.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Gazdasági Minisztérium