Törvény az MFB-ről: átláthatóság vagy korrupció?

A kormány az uniós normák átvételével, a gazdálkodás átláthatóságának biztosításával és a versenyképesség javításával indokolta a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényjavaslatát a parlament pénteki ülésén. Az ellenzék szerint a beterjesztett törvényjavaslat a korrupció melegágya.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. szabályrendszerének felülvizsgálata és külön törvényi szabályozása az európai uniós csatlakozással kapcsolatos különleges fejlesztési igények és forráskezelési feladatok végrehajtása érdekében indokolt - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára az MFB-ről szóló törvényjavaslatot ismertető expozéjában pénteken.

Az államtitkár szerint a külön törvényi szabályozás gyakorlati indoka az, hogy a korábbinál részletesebb rendelkezéseket tartalmazó szabályozás által az MFB Rt. kellő súllyal és könnyen áttekinthető státusszal jelenhessen meg a nemzetközi pénzpiacon, s ennek nyomán növekedjen az üzleti bizalom a pénzintézettel szemben.

Tállai András kiemelte, hogy a szabályozás nem eredményez negatív diszkriminációt a többi hitelintézettel szemben, mivel a fejlesztési bank egy speciális állami feladatokat ellátó, szakosított hitelintézet.

Tállai András elmondta: az állam tartós tulajdonában lévő fejlesztési bankként az MFB elsősorban a nagy infrastrukturális beruházások finanszírozásában, illetőleg egyes projektek kereskedelmi bankokon keresztül történő refinanszírozásában tölt be meghatározó szerepet. A törvényjavaslat meghatározza a pénzintézet gazdaságpolitikai elvárásoknak megfelelő feladatait, és ezekhez igazodóan szélesíti mozgásterét, forrásbevonási lehetőségeit, valamint rugalmasabbá teszi kockázatvállalásának mértékét.

A törvényjavaslat a szakosított pénzintézet költségvetéshez fűződő kapcsolatait annak érdekében részletezi, hogy közérdekű feladatai ellátásához a legkedvezőbb feltételekkel jusson forrásokhoz - emelte ki a pénzügyi tárca államtitkára. Tállai András hozzátette: a forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvett hitelekre a kormány a költségvetés terhére készfizető kezesként felel.

Az államtitkár elmondta: a felvehető hitelek nagyságát az Országgyűlés határozza meg a költségvetési törvény elfogadásakor, és a kibocsátott kötvények együttes állományának felső határát, illetve a kormány megbízásából a költségvetés terhére harmadik félnek nyújtott készfizető kezesség és bankgarancia felső határát is az Országgyűlés döntheti el.

Tállai András hangsúlyozta: a rendelkezésre álló saját források folyamatos bővítése érdekében az éves eredményt kizárólag a tőketartalék növelésére lehet fordítani.

Az alkotmányossági és versenysemlegességi követelményekre figyelemmel a törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy az MFB pénzügyi szolgáltatásokat, valamint befektetési szolgáltatásokat és ezek kiegészítéseit kizárólag a feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan végezhet - derült ki az elhangzott expozéból.

Az államtitkár hangsúlyozta: a fejlesztési bank pénz- és tőkepiaci részesedése a számítások szerint nem éri el a 3 százalékot, és ebben a törvényjavaslat elfogadása sem hoz olyan változást, ami módosítaná a társaság piaci pozícióját.

A pénzintézet jegyzett tőkéjét a jelenlegi 47,98 milliárd forintról 2001. június 30-ig 60 milliárd forintra emelhetik, amelynek forrása a költségvetésben biztosítva van - közölte az államtitkár.

Tállai András arra is kitért, hogy a kormány az uniós csatlakozási tárgyalások során kérte az MFB Rt. kivételi listára helyezését a banki irányelvek alól, amit az Európai Bizottság tavaly novemberben elfogadott, és ennek véglegesítését a törvényjavaslat elfogadása is erősítené.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a fejlesztési bank ellenőrzését a pénzügyi felügyelet mellett, a társaság felügyelő bizottsága, a tulajdonosi jogok gyakorlója, az Állami Számvevőszék, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is ellenőrizné.

A bizottsági álláspontok ismertetéséből kiderült: a Magyar Fejlesztési Bank külön törvényi szabályozásával - az SZDSZ-en kívül - szinte minden párt egyetért, bár a megalkotott törvényjavaslattal szemben az MSZP-nek is súlyos kifogásai vannak.

Keller László, szocialista képviselő szerint a benyújtott javaslat a megfogalmazott célokkal ellentétben nem építi a bizalmat a pénzintézettel szemben. Keller úgy látja, hogy értelmetlen feladatokkal is ellátják az MFB-t, és az is kérdéses, hogy miként akarják kivezetni a pénzintézetet a piacról. A képviselő a szocialista párt álláspontját ismertetve elmondta: a törvény elfogadásával a kormány házibankját hozhatják létre, mert az MFB korlátok nélkül nyújthat hitelt fejlesztésekhez, amely mögött költségvetési kezességvállalás áll.

Bauer Tamás (SZDSZ) leszögezte, hogy a szabad demokrata frakció módosításokkal sem fogadja el a törvényjavaslatot. A képviselő úgy vélekedett, hogy hiba volt a Magyar Fejlesztési Bank létrehozása is, mert az Európai Unióban a múlt örökségeként maradtak fenn ilyen jellegű pénzintézetek, és ezeket a nyugat-európai országok igyekeznek visszaszorítani. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy pénteken került nyilvánosságra a hír, amely szerint az MFB többséget szerzett a Defend kft.-ben. Bauer a korrupció melegágyának nevezte a pénzintézet és "egy politikai feladatokat is ellátó magáncég" összefonódását.

(MTI)

Ajánlat:

MFB

Pénzügyminisztérium

Korábban:

Az MFB lett a Defend Kft. legfőbb tulajdonosa
(2001. március 9.)

Sokasodó kételyek és kérdőjelek az MFB-törvény körül
(2001. március 9.)

Újabb kiváltságokat kaphat az MFB Rt.
(2001. február 12.)