Ellenzők és pártolók a vasárnapi nyitvatartásról<BR/>

Noha a parlament két hét múlva szavaz a nagy visszhangot kiváltó vasárnapi munkavégzéssel kapcsolatos törvény módosításáról, a kedélyek nem nyugszanak. Ellenzők és pártolók vitáznak: újabban a Magyar katolikus püspöki konferencia is belépett az üzletek vasárnapi nyitva tartását ellenzők hazai táborába. Március 15-én a nagy áruházak és láncok önmérsékletet mutattak, és zárva tartottak.

A vasárnapi nyitvatartás miatti egyre terebélyesebb szakmai vitát a Tesco hipermarket robbantotta ki, miután vasárnapokon kívül bizonyos ünnepnapokon is nyitott kapukkal várnák a vásárlókat. A hétközben munkával elfoglalt emberek pedig mit sem törődve a pihenőnappal, megrohamozták az áruházakat.

A Magyar katolikus püspöki konferencia viszont az üzletek vasárnapi nyitvatartását is ellenzők táborába lépett. Veres András püspöki titkár közleményében - amelyet információnk szerint parlamenti képviselőkhöz is eljuttatott -, minden magyar munkavállaló érdekeit védve kérte a törvényhozókat: pártjuktól, vallásuktól függetlenül segítsék egy olyan törvény megszületését, mely tekintettel van a keresztény ember vallási igényére, minden ember pihenéshez való jogára. A püspök szerint a püspöki konferencia aggódva figyeli a társadalomban kialakuló új szokásokat, a vasárnap ünnepi jellegének háttérbe szorulását.

A lakosság egy részének igenis van igénye a vasárnapi vásárlásokra, s a kereskedőknek ezt figyelembe kell venniük, mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos szerint bár a legteljesebb mértékben igazuk van azoknak, akik azt óhajtják, vasárnap ne dolgozzanak a kereskedők, az emberek pedig ne vásároljanak, de ez ma már kivitelezhetetlen.

A nemzetközi gyakorlat mindenütt más és más. Ausztriában és Németországban például igyekeznek visszaszorítani a kereskedelmi egységek vasárnapi nyitvatartását, de Amerikában már elterjedt, hogy a boltok minden időben, éjjel-nappal a vásárlók rendelkezésére állnak. Görögországban és Olaszországban pedig ugyancsak van lehetőség hétvégi vásárlásokra. Muharos Noémi kutató, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének munkatársa is úgy gondolja, nem az a gond, hogy dolgoznak a kereskedők és vásárolnak az emberek, hanem az, hogy az alkalmazottak nem kapják meg a pluszmunkáért a megfelelő bérezést. Az alkalmazottak pedig sok esetben nem is tudnak saját jogaikról, vagyis aláírják a számukra előnytelen szerződéseket. Az ünnepi, illetve vasárnapi nyitvatartás kérdése tehát nem lehet egyértelműen elutasító, tiltó módon kezelni, állítja a kutató. Hiszen csak végig kell gondolni, milyen folyományai vannak a rövidebb heti munkaidőnek. Kevesebb emberre lesz szükség, kisebb lesz a forgalom, a kereskedő kevesebb járulékot fizet az államnak, s kevesebb iparűzési adót az önkormányzatoknak. Muharos Noémi szerint ma már létjogosultsága van a hétvégi nyitvatartásnak, hiszen az adatok azt mutatják, hogy egy-egy bevásárlóközpont a hét végén állítja elő egész heti forgalma 60-70 százalékát. Éppen ezért a törvényi szabályozásnak olyannak kell lenni, mely nem gátolja a kereskedelem virágzását, de emellett a munkavállalók érdekeit is védi.
Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke is abban reménykedik, az immár parlament előtt lévő Munka törvénykönyvének módosítása nem tiltja, de legalább megdrágítja a hétvégi munkavégzést. A törvénymódosításokról a terv szerint két hét múlva szavaz az Országgyűlés, s mint Sáling József mondja, a vita kezdete óta sokat változott az előterjesztés. Ma már nincs olyan módosító indítvány a parlament előtt, mely szigorúan és egyértelműen bezáratná a boltokat vasárnapokon. A képviselők "mindössze" azt a javaslatot támogatták, hogy munkaszüneti napokon ne lehessen munkát elrendelni társadalmi igényre való hivatkozással. Március 15-én például egy nagy cég sem tartott nyitva, még a Tesco sem.

Iván Gizella

(Magyar Hírlap)