Peter Damisch, az osztrák Fessel-GfK Piackutató Intézet cégvezetője elmondta, hogy az öt legnagyobb élelmiszerkereskedelmi vállalat az összes forgalomból Ausztriában már 90 százalékkal részesedik. Magyarországon ez az arány még csak 51 százalékos. Az osztrák élelmiszer-kiskereskedelemben 30 évvel ezelőtt 22 nagy és közepes kiskereskedelmi vállalat működött, számuk napjainkra 5-re csökkent. Peter Damisch hasonló trenddel számol Magyarországon is.
Úgy vélte, hogy az ország uniós csatlakozását követően több élelmiszeripari cég települ ide a viszonylag olcsó munkaerő miatt. Ugyanakkor a termékek importja megnő, és a szélesedő kínálat fokozza a nyomást a fogyasztói árak csökkentése irányában.
Az osztrák piackutató szerint az még nem dőlt el, hogy a magyar kereskedelem inkább a több szolgáltatást, magasabb minőséget nyújtó angolszász irányba fejlődik vagy inkább a kimondottan ár- és diszkontorientált német példát követi.
Horváth Annamária, a GfK Hungária cégvezetője a magyar vásárlói szokásokat ismertetve elmondta, hogy a háztartások átlagosan naponta egyszer vásárolnak élelmiszert vagy háztartási vegyiárut, és a kutatások szerint alkalmanként 1.060 forintot költenek.
A GfK felmérései azt mutatják, hogy az élelmiszervásárlások 71 százaléka déli tizenkét óráig lebonyolódik, s a forgalom 64 százaléka délelőtt realizálódik. A délutáni-esti bevásárlás leginkább a hipermarketekre, C+C áruházakra és diszkontokra jellemző.
A mintegy 1550 milliárd forintos forgalmú élelmiszerkereskedelemből egyre nagyobb piacrészt tudhatnak magukénak a hipermarketek. A GfK felmérései szerint ebben a bolttípusban a vásárlók alkalmanként 3.070 forintot hagynak ott, vagyis az átlagos érték háromszorosát. Ezzel szemben az önálló kis boltokban mindössze 770 forintot költenek.
A hipermarketek a napi fogyasztási cikkek forgalmából az idén januárban 16 százalékkal részesedtek, míg egy évvel korábban 10, két évvel ezelőtt pedig 8 százalékkal.
A GfK felmérései szerint az idén januárban a szupermarketek 15 százalékkal, a diszkont láncok 16 százalékkal, a C+C áruházak 5 százalékkal, az önálló kis boltok 31 százalékkal részesedtek a forgalomból.
Bolttípusok részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából (százalékban)
Bolttípus |
1995. január |
1996. január |
1997. január |
1998. január |
1999. január |
2000. január |
2001. január |
Áruház |
5 |
4 |
- |
- |
- |
- |
- |
Hipermarket |
- |
- |
1 |
4 |
8 |
10 |
16 |
Szupermarket |
17 |
18 |
20 |
17 |
16 |
16 |
15 |
Diszkont lánc |
17 |
16 |
15 |
19 |
18 |
16 |
16 |
C+C áruház |
- |
- |
4 |
6 |
7 |
6 |
5 |
Önálló kis bolt |
42 |
37 |
35 |
32 |
31 |
31 |
31 |
Önálló kis diszkont |
- |
8 |
11 |
10 |
8 |
6 |
4 |
Piac, utcai árus |
5 |
4 |
3 |
3 |
3 |
1 |
1 |
Egyéb |
14 |
13 |
11 |
9 |
9 |
14 |
12 |
Megjegyzés: 1995-ben az önálló kis boltokat és kis diszkontokat együtt mérték.
Forrás: GfK Piackutató Intézet
(Üzleti Negyed)