A KPMG Magyarország tanulmánya szerint a vállalatvezetők tisztában vannak a digitális eljárások hasznával. A megkérdezett 70 hazai közép- és nagyvállalat közül több már arra is kidolgozott módszereket, hogyan lehet zökkenőmentesen "elektronizálni" belső és külső kommunikációjukat illetve az adminisztrációt. A cégek legfelkészültebb negyede részletes e-stratégiával is rendelkezik. Átalakították üzleti modelljüket, és új stratégiájukhoz illeszkedő, internetalapú alkalmazásokat hoztak létre.
A Net Readiness (netfelkészültség-)felmérés volt egyébként az első olyan magyar elemzés, amely behatóan vizsgálja, hol tart az új gazdaságra való átállás. A korábbi tanulmányok csupán a cégek technikai felkészültségét mérték fel. A KPMG elemzése ezzel szemben 9 kulcsterületet vizsgál: az e-stratégiát, a felső vezetés elkötelezettségét, a vállalati kultúrát, a finanszírozást, a versenytársak értékelését, az e-projektek megvalósítását, a technológiát, a partnerkapcsolatokat, az emberi erőforrásokat.
A cégek felső vezetői maguk is osztályozhatták helyzetüket, és válaszaik alapján öt kategóriába sorolták őket. Baukovácz Krisztina, a felmérés egyik vezetője elmondta: az interjúk során a legtöbb résztvevő meglepődött, mennyire aktuálisak és fontosak a felvetett kérdések. Azokat a területeket tartották a legizgalmasabbnak, amelyekről ritkábban hallani, például az e-kultúra meghonosítását. Ebben a kérdéskörben találtuk talán a legérdekesebb eredményeket - tette hozzá. A tanulmány szerint a cégek többsége már alaposan elgondolkodott e-business stratégiáján, és megfelelőnek tartja ehhez technológiai infrastruktúráját is. Így várhatóan hamarosan itthon is előtérbe kerülnek az e-business fejlesztések.
További erőfeszítéseket kell azonban tenniük, hogy a cégek belső szervezetét is az e-business igényeihez igazítsák. Enélkül ugyanis szinte lehetetlen kihasználni az új gazdaság előnyeit. Pedig ezek igen jövedelmezők lehetnek: az e-business komoly segítséget nyújt a piacszerzésben és a hatékonyság növelésében is.
Még a legfelkészültebb cégeknél sincsen egyelőre részletes, dokumentált stratégia. Csupán homályosan körvonalazott, laza terveket alakítottak ki. Az új gazdaság témája szinte minden cégnél napirenden van, de a vállalat szervezetére gyakorolt hatását a jelek szerint még nem ismerik eléggé. A felső vezetés általában tisztában van a változtatás szükségességével. De az e-gazdaság vállalati kultúrája még nem honosodott meg. A KPMG szakértői szerint ennek legfőbb oka az, hogy az e-stratégia szinte egyáltalán nem jelenik meg a vállalaton belüli kommunikációban. Legalábbis erre utal, hogy az elemzőcég interjúalanyai között alig akadt olyan vezető, aki hozzálátott volna az emberi erőforrások és a vállalati struktúra tényleges átalakításához.
Egyébként a fejlesztésekre sem szánnak elegendő pénzt. Nem látják ugyanis, hogy az e-business kiválóan alkalmas a költségek és ráfordítások hatékony elemzésére is. Szintén problematikus, hogy kevés figyelmet szentelnek a versenytársak e-business terveinek és tevékenységének elemzésére. Következésképpen az e-business felkészültséget nem tartják olyan fontos tényezőnek, amely nyomban versenyelőnyt biztosíthatna számukra.
Az egyes iparágak e-felkészültsége között jelenleg csak kisebb különbségeket észleltek. A leggyorsabban a vegyipari és gyógyszergyártó ágazat, a pénzügyi szektor, az informatikai, kommunikációs és szórakoztatóipari cégek váltottak. Ezek már az új gazdaság követelményei alapján építik fel szervezetüket és alakítják működésüket. Az autógyártás, a szállítás és logisztika teljesítménye viszont elmarad az átlagtól.
Mark Bownas, a tanácsadó cég e-business partnere szerint némi bizonytalanság figyelhető meg Magyarországon a továbblépést illetően.
(Népszava)