Tavaly 200 milliárd forintot költöttünk ruhákra

A ruházati cikkek forgalma 2000-ben 200 milliárd forintra volt tehető a GfK FashionScope előzetes adatai alapján - tájékoztatott a GfK Piackutató Intézet szerdai közleményében. Tavaly a teljes ruházati piacon a cipőkereskedelem 25 százalékkal, a ruhanemű 75 százalékkal részesedett. A ruhaneműk piacán a felsőruházat 52 százalékot, alsóruházat 15 százalékot, sportruházat 4 százalékot, a bébiruházat és kiegészítők 2-2 százalékot tett ki.

Az elmúlt év második felében némiképp átrendeződtek a ruházati piac erőviszonyai - állapítják meg a kutatók. A karácsony előtti bevásárlások és a télre való felkészülés a vártnál nagyobb mértékben növelték meg a piac méretét.

A második félév adatai azt mutatják, hogy az értékesítési típusok között növekedett az utcai árusok és piacok forintban mért részesedése az első félévhez képest, és kismértékben csökkent a fehérnemű szaküzletek, a távol-keleti üzletek és cipőboltok forgalma. Valamelyest nőtt a felsőruházat és csökkent a cipő forgalmának értéke.

Tavaly a teljes ruházati piacon a cipőkereskedelem 25 százalékkal, a ruhanemű 75 százalékkal részesedett. A ruhaneműk piacán a felsőruházat 52 százalékot, alsóruházat 15 százalékot, sportruházat 4 százalékot, a bébiruházat és kiegészítők 2-2 százalékot tett ki.

A kereskedelmi csatornák közül a forintban mért forgalomból legnagyobb arányt a ruházati szaküzletek képviselik 31 százalékkal. Utánuk az utcai árusok és piacok következnek 23, majd a cipőboltok 10 százalékkal. Az ennél kisebb arányú csatornáknál a sorrend a következő: áruház 6, sportbolt és hipermarket 5-5, C+C és távol-keleti bolt 3-3, csomagküldő szolgálat és használtruha bolt 2-2, fehérnemű szaküzlet 1 százalék. Egyéb csatornák 9 százalékkal részesednek.

A teljes ruházati forgalom körülbelül háromnegyedét a vásárlók egyharmada adja. Ezt az egyharmadot főleg budapesti, fiatalabb, gyermekes, magasabb jövedelmű háztartások alkotják.

Várható, hogy a teljes piac jelentősen bővül a közeljövőben. A háztartások ugyanis megnőtt jövedelmüket egyelőre még főleg a korábbról elhalasztott beruházásaikra fordítják, például gépkocsira és elektromos háztartási készülékekre.

Napi fogyasztási cikkre a korábbiaknál kevesebbet költenek, és a háztartások kiadásaiból a ruházati cikkek aránya is viszonylag alacsony. A tartós fogyasztási cikkek beszerzése után azonban a háztartások fogyasztásában nagyobb szerepet kaphat a ruházkodás. Ezt egyrészt a nyugat-európai minták valószínűsítik, másrészt várható a kínálat bővülése, és az eddigieknél erőteljesebb eladásösztönzés.

(MTI)

Ajánlat:

GfK