<P>Péntekig kérhető az üzletrészek kifizetése</P>

Alig egy héttel a jogvesztő határidő lejárta előtt a jogosultak fele jelezte, hogy igényt tart külső üzletrésze értékére. A mezőgazdasági szövetkezeteknek így az előzetes adatok szerint 30 milliárd forintot kell előteremteniük erre a célra. Bár az igények összegyűjtése zökkenőmentesen zajlik, a szövetkezeti érdekképviselet szerint vidéken magasra csapnak az indulatok. Sok nyugdíjas és szövetkezeti tag szeretne ugyanis megszabadulni üzletrészétől. Az Alkotmánybíróság szerdán határoz a törvényről.

A mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészeiről szóló, tavaly év végén elfogadott törvény szerint a külső üzletrész-tulajdonosoknak e hét végéig maradt idejük arra, hogy a területileg illetékes földművelésügyi hivataloknak jelezzék: szeretnék megkapni vagyonrészük értékét. Aki lekési az április 15-i határidőt, később már nem adhatja be igénylését. Becz Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője a Népszavának elmondta, április 9-ig a jogosultak csaknem fele adta be kérelmét. A külsősök 1240 szövetkezettől összesen körülbelül 30 milliárd forintra tartanak igényt. A törvény megalkotásakor a kormány 500-600 ezer "külsőssel" és 20 milliárd forintos igénnyel számolt, ám sok olyan aktív és nyugdíjas szövetkezeti tag is jelezte igényét, akire nem vonatkozik a jogszabály. Becz Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy az üzletrésztörvény az 1992-ben alanyi jogon üzletrészt szerzettekre, azok örököseire, valamint az 1992 és 1999. december 31. között külsőssé vált állampolgárokra vonatkozik. A jogosultaknak nem kell mást tenniük, mint egy igénylőlapot postán vagy személyesen eljuttatni a területileg illetékes megyei FVM-hivatalhoz.

Az igénylőlapot a Magyar Közlönyből lehet kimásolni, de a külső üzletrészek tulajdonosai a települési önkormányzatoktól vagy a falugazdászoktól is beszerezhetik a nyomtatványt. A kérelemhez mellékelni kell a külső üzletrészről szóló szövetkezeti tájékoztatót, illetve örökös esetén a hagyatéki végzést is.

Becz Miklós tájékoztatása szerint a megyei hivatalok megerősített apparátussal, rendkívül ügyfélbarát módon fogadják a kérelmezőket, így sorban állás, idegeskedés csak elvétve fordul elő. A kérelmek elbírálása azonban valószínűleg már nem zajlik majd ilyen békés körülmények között, mert az FVM-hivatalok április 15 után kezdik kiértékelni, mely szövetkezetekre vonatkozik a törvény és mely igénylések jogosak. Becz Miklós elmondta, néhány szövetkezet már most belügyeibe való beavatkozásnak tartja a törvényt és emiatt vonakodik kiadni a külsősöknek a szükséges igazolásokat.

A szövetkezeti üzletrészről szóló, múlt év végén hozott törvény körüli ellentmondásokat jól mutatja, hogy egy héttel a jogvesztő határidő előtt még nagyon sokan nem adták be igényüket a külső üzletrész-tulajdonosok közül - mondta Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára, aki emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság szerdán hirdet ítéletet a jogszabályról. A szövetkezeti érdekképviseletnél abban bíznak, hogy ha nem is semmisíti meg a törvényt a taláros testület, de több kitételét alkotmányellenesnek találja. A MOSZ titkára úgy vélekedik, hogy a törvény csak elmélyítette a vidéken élők közötti ellentétet, mivel általa már nem csak a külső üzletrész-tulajdonosok és a szövetkezeti tagok között van ellentét, hanem a szövetkezet tagjai között is. Ez utóbbi abból ered, hogy külső üzletrész-tulajdonosnak tekintik azt a szövetkezeti tagot is, aki üzletrészt örökölt. Filipsz László szólt arról, hogy vannak olyan vidéken élő és a szövetkezetek helyzetét jól ismerő külső üzletrész-tulajdonosok is, akik a lehetőség ellenére sem kívánnak élni jelenleg törvény adta jogukkal, hogy vagyonukat a szövetkezet kárára vigyék ki onnan. A MOSZ titkára jelezte: az érdek-képviseleti szervezet nem zárkózna el attól, hogy az állam más, a szövetkezetek számára is elfogadható formában rendezze a külső üzletrész-tulajdonosok anyagi igényeit.

Közel 10 000, a külső szövetkezeti üzletrészek eladásával kapcsolatos kérelem érkezett és van elbírálás alatt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Tolna Megyei Hivatalánál az április 15-i jogvesztő határidő lejárta előtt - tájékoztatta hétfőn az MTI-t Bea József hivatalvezető. A várható kifizetések átlagos becsült összege 150-160 ezer forint, a tulajdonok értéke ugyanis - az 1992. évi névértéket alapul véve - 10 ezer forinttól 400 ezer forintig terjed.

A hivatalvezető beszámolt arról is: a megyében több helyen az igazolás kiadásáért 1500-tól 5000 forintig terjedő pénzbeli ellenszolgáltatást kérnek a szövetkezetek az üzletrész-tulajdonosoktól. A jelenséget - Bea József tudomása szerint - az ügyészség vizsgálja.

A hivatal vezetője az adatkezelés nehézségeiről szólva egyik indokul azt a törvényi hiányosságot rótta fel, amely a szövetkezeteket nem kötelezi teljes körű adatszolgáltatásra. Különösen azokon a településeken okoz gondot a tulajdonosoknak, illetőleg örököseiknek az adatlapok kitöltése, ahol a mezőgazdasági szövetkezetek az eltelt idő alatt szétváltak. A tapasztalatok szerint a tájékoztatás ellenére több nyugdíjas, illetőleg téesztag is akad a hivatalhoz fordulók között, akik az 1992. évi vagyonnevesítéskor nem külső üzletrész-tulajdonosként szerepeltek, így rájuk nem vonatkozik a törvény - mondta a hivatalvezető.

Mihálotits András

(Népszava)

Ajánlat:

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Korábban:

Még nem dőlt el az üzletrésztörvény sorsa
(2001. április 4.)

A költségvetésből fizetik ki a külső üzletrész-tulajdonosokat
(2001. március 26.)