Távmunka: akarják, de nem csinálják

Egy friss kutatás szerint a hazai nagyvállalati kör vezetőinek harmada elképzelhetőnek tartja távmunkások alkalmazását, egyelőre mégis egy százalék alatt van az ilyen típusú foglalkoztatás. Pedig például a harmincezer távmunkást alkalmazó British Telecomnál bebizonyosodott, hogy az otthon dolgozó munkavállaló költsége csupán 27 százaléka az irodákban lévő kollégáiknak.

A közép- és nagyvállalatoknál dolgozók 45 százaléka használ munkája során számítógépet, így elvileg ezek a státusok betölthetőek lennének távmunkásokkal is. Hiszen a legtágabban vett definíció szerint, ha valaki rendszeresen, legalább heti egy alkalommal teljes napi munkaidejében, munkahelyétől távol (otthon, telecenterben) végzi el számítógépet igénylő munkáját, s a kapcsolatot munkahelyével, illetve megbízójával elektronikus eszközök segítségével (modemen/faxon/telefonon keresztül) tartja fenn, akkor távmunkásnak nevezhető.

Becslések szerint Magyarországon egy százalék alatt van azok száma, akik ilyen formában dolgoznak. Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) napokban befejeződő kutatása szerint ezer megkérdezett közül mindössze 11,1 százalék tartja reálisnak, hogy jelenlegi munkáját a jövőben ilyen módon lássa el - tudta meg a Magyar Hírlap a program vezetőjétől, Eckert Bálinttól.

A munkaadók ennél jóval optimistábbak. A Psyma Hungary Piac- és Közvélemény-kutató Intézet 2000-ben végzett száz közép- és nagyvállalatra kiterjedő felmérésében a megkérdezettek a könyvelést, a piackutatást, a fordítást és az adatrögzítést látták olyan munkafolyamatoknak, amelyek 50-60 százalékát saját vállalatuknál is el tudnák képzelni távmunkában. Egy-két éves távlatban azonban csupán a harmaduk tervezi cégénél bevezetni ezt a munkaformát.

Különösen az otthoni munkahelyek kialakításának költségeit sokallják. A vállalatvezetők egyharmada maximum 300 ezer forintos egyszeri kiadással számol. Ugyanennyien a beruházás költségét 300 és 600 ezer forint közötti összegben határozzák meg. Sokan úgy vélik, a megoldatlan munkajogi problémák is negatív hatással lehetnek a távmunkahálózatok kiépítésére. A félelmek között igen előkelő helyen állnak az adatvédelmi szempontok, a vállalati titkok kiszivárgásának veszélye. Legnagyobb pozitívumként azt említették, hogy a költséggazdálkodásban jelentős megtakarítások - csökkenő iroda- és bérleti költségek - érhetők el.

Az ITTK vizsgálata három pontban foglalta össze a távmunka elterjedésének fő akadályait: a kormányzat nem támogatja eléggé a távmunka-lehetőségeket; a vállalatvezetők ragaszkodnak a hagyományos főnök-beosztott viszonyhoz; az otthoni munkahely kialakítása túlságosan drága.

Wesselényi Andrea, a téma egyik legjobb hazai ismerője - aki az interneten évek óta nonprofit távmunka-közvetítőt üzemeltet -, úgy látja, bár még nem terjedt el tömegesen a távmunka Magyarországon, de legalább egy sereg illúzióval már leszámoltunk. Ilyenek például, hogy a távmunkával csökkenthető a munkanélküliség, hogy ez a foglalkoztatási mód a gyeses kismamáknak és a csökkent munkaképességűeknek nyújt megoldást, vagy hogy propagálása kizárólag az állam feladata lenne.

Ezzel szemben a valóság az, hogy az Európai Unióban a tipikus távmunkás az a 39 éves, magasan képzett férfi, aki ötszáz főnél több embert foglalkoztató nagyvállalatnál dolgozik. Az államnak pedig elsősorban nem finanszírozóként kell fellépnie, feladata inkább a jogi keretek megteremtése. Wesselényi Andrea magán- munkaközvetítő irodáját két év alatt mintegy kétszáz cég kereste meg. Tapasztalatai szerint 90 százalékban számlaképes alvállalkozókat alkalmaznak, ritkán létesül klasszikus alkalmazotti munkaviszony. Wesselényi Andrea is sokat vár a Széchenyi tervtől, amelynek informatikai fejezete külön foglalkozik a távmunkával.

A British Telecom távmunkaprogramja 1999 júliusában indult azzal a céllal, hogy a rugalmas munkaformák bevezetésével előnyökhöz juttassa a vállalatot és annak dolgozóit. Ma már mintegy 30 ezer BT-dolgozónak van távoli hozzáférése a cég adathálózatához, így ők munkájukat alkalmanként vagy akár folyamatosan a hagyományos irodától távolról, otthoni irodában vagy menet közben is végezni tudják. A BT tapasztalatai szerint az otthoni irodában dolgozó munkavállaló költsége az irodaházban dolgozókénak csupán 27 százaléka - mondta Wesselényi Andrea, aki egy nemzetközi konferencián ismerkedett meg a vállalat impozáns eredményeivel.

A programban fontos szerepet játszanak a megosztott munkaállomások. Ide tartoznak például az informális találkozásokat lehetővé tevő, szabadon használható irodaház-funkciók, a rövid megbeszélésre alkalmas kávézó jellegű tárgyalók, az előre lefoglalható, minden szükséges kommunikációs eszközzel felszerelt egyéni munkaállomások és a csoportos munkára igénybe vehető irodák. A BT egy speciálisan erre a célra tervezett weblapon keresztül mérte fel dolgozói körében a rugalmas munkavégzés iránti igényeket. A jelentkező dolgozók folyamatos támogatást kapnak az átálláshoz, az otthoni irodabútor beszerzésétől a távoktatásig. A British Telecom programjával mintegy 180 millió font értékű ingatlannal kapcsolatos kiadást, valamint 20 millió mérföldnyi utazást takarított meg, emellett 20 százalékkal növelte a produktivitást.

L. László János

(Magyar Hírlap)