<P>Alkotmánymódosítást igényelne a jegybanktörvény módosítása </P>

A kormány képviselői a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének erősítésével és az uniós csatlakozás követelményeivel indokolták az új jegybanktörvény tervezetének szerdai beterjesztését az Országgyűlés elé. Az ellenzék elsősorban azt kifogásolta, hogy a törvényjavaslat alapján a jegybank felügyelőbizottsága helyett az Állami Számvevőszék ellenőrizné a központi bank gazdálkodását. Az elnökhelyettesi tisztség létrehozása alkotmánymódosítást igényelne, de az ellenzék egyelőre nem támogatja a javaslatot.

A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényjavaslat az uniós jogharmonizációnak igyekszik megfelelni, és ezen belül is három kérdésre: a jegybank függetlenségére, átláthatóságára, valamint ellenőrzésére helyezi a hangsúlyt - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a törvényjavaslat szerdai általános vitáját bevezető expozéjában.

A törvényjavaslat kimondja az MNB függetlenségét a kormánytól, és megtiltja a jegybank döntéshozóinak, hogy bármiféle külső befolyásnak engedjenek. Az miniszter hozzátette: a jegybanknak az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül kell támogatnia a kormány politikáját. A törvényjavaslat szerint a jövőben a monetáris tanács lesz a jegybank legfőbb döntéshozó szerve a jegybanktanács helyett. A pénzügyminiszter indoklása szerint a testület létrehozására azért van szükség, mert az operatív szervezetként irányíthatná a monetáris politikát: tagjai a jegybank alkalmazottai lennének, és a testület havonta legalább kétszer ülésezne a jelenlegi évi négy-öt jegybanktanácsi üléssel szemben.

- Az ellenzéki pártok a javaslat legproblematikusabb részének az ellenőrzést tekintik - mondta Varga Mihály. Úgy vélte, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bevonásával nő az Országgyűlés ellenőrző szerepe, mivel az ÁSZ képes arra, hogy a jegybank gazdálkodását teljes mélységében átvilágítsa és erről pártatlan véleményt adjon az Országgyűlésnek.

Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az új jegybanktörvény-javaslathoz kapcsolódó alkotmánymódosítás általános vitáját megnyitó expozéjában kijelentette: az Alkotmány módosítását a Magyar Nemzeti Bank szervezeti és irányítási rendjének korszerűsítése teszi szükségessé. Az államtitkár elmondta, hogy a módosítás értelmében a jelenlegi öt alelnöki poszt helyett egy elnökhelyettesi pozíció lesz az MNB-ben. Emlékeztetett: már a korábbi törvényi szabályozás is lehetőséget teremtett az elnöknek arra, hogy az alelnökök közül egy személyt általános helyettesítéssel bízzon meg.

A Fidesz vezérszónoka szerint az új jegybank-törvényjavaslat a kollektív irányításra és bölcsességre, valamint az MNB függetlenségének erősítésére helyezi a hangsúlyt. Rogán Antal szerint a monetáris tanács tervezett létrehozásával érdemi irányítás alá kerül az ország monetáris politikája.

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka azt mondta, hogy a törvényjavaslat sem a jegybank intézményi, sem működési, sem pedig személyi függetlenségét nem biztosítja. Véleménye szerint a jegybank gazdálkodását eddig ellenőrző felügyelőbizottság megszüntetésével az Országgyűlés saját jogkörét csorbítja, ezért az MSZP jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja az előterjesztést.

A MIÉP és az SZDSZ nem támogatja a jegybank-törvényről szóló előterjesztést, az FKGP viszont teljes egészében, az MDF pedig alapjaiban egyetért a javaslattal. Tardos Márton, az SZDSZ vezérszónoka úgy fogalmazott, hogy SZDSZ általános vitára sem tartja alkalmasnak a javaslatot, Rozgonyi Ernő (MIÉP) pedig felszólította képviselőtársait, hogy ne szavazzák meg az előterjesztést. Font Sándor (MDF) a jegybank ellenőrzési rendszerének továbbgondolását indítványozta, míg Danka Lajos (FKGP) viszont elfogadhatónak nevezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását a jövőben a felügyelő bizottság helyett az Állami Számvevőszék ellenőrizze.

(MTI)

Ajánlat:

Magyar Nemzeti Bank

Korábban:

A számvevőszéki bizottság elutasította a jegybanktörvényt
(2001. április 10.)

Jegybanktanács helyett monetáris tanács az MNB-ben
(2001. március 20.)