Megszaporodtak az off-shore cégek Magyarországon

Duplájára nőtt tavaly a Magyarországon bejegyzett off-shore cégek száma, s az általuk befizetett társasági adó is az előző évi ötszörösére emelkedett. Eközben az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) folyamatosan ostorozza tagjait, hogy szüntessék meg a káros adóversenyhez vezető támogatási formákat, beleértve az adott államban bejegyzett, de kizárólag más országokban tevékenykedő vállalkozásoknak nyújtott kedvezményeket is.

A kedvezményeket is figyelembe véve az idén várhatóan 9 százalék alá csökken Magyarországon a társaságok átlagos adóterhelése. Az OECD megítélése szerint ez elegendő ok arra, hogy feliratkozzunk az adóparadicsommá minősített országok listájára. A Népszava által megkérdezett szakértők szerint viszont kizárólag a mindössze 3 százalékos kulccsal adóztatott, úgynevezett off-shore cégek miatt érheti támadás Magyarországot. Ezek olyan, száz százalékban külföldi tulajdonban lévő társaságok, amelyek belföldön egyáltalán nem végezhetnek gazdasági tevékenységet. Emiatt viszont nagyon nehezen lehet nyomon követni, hogy valójában milyen forgalmat bonyolítanak le.

Az off-shore társaságok kiváló terepet nyújtanak a cégcsoporton belüli keresztbeszámlázásra. A más országokban termelőtevékenységet folytató anyavállalatok nyereségüket nem egy esetben oly módon csökkentik, hogy nagy összegeket utalnak át off-shore cégüknek - például a szellemi termék, technológia értékesítéséért -, amit költségként el tudnak számolni. A magyar társaságnak pedig mindössze 3 százaléknyi társasági adót kell a nyereség után fizetnie.

Az OECD mindent megtesz annak érdekében, hogy lecsökkentse a sok esetben az adó elkerülésére alapított cégek szaporulatát. Erre irányult az a határozat is, amely szerint a jövőben csak a 2000. december végéig megalakult off-shore társaságok tevékenykedhetnek az OECD-hez tartozó országokban.

A szervezet felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy 2005-ig változtassanak az érintett kedvezmények rendszerén. Az Országgyűlés előtt lévő pénzügyi törvénycsomagba foglalt társasági adótörvény módosítása ezzel szemben említést sem tesz az off-shore cégekre vonatkozó szabályok megváltoztatásáról. A miniszterelnök korábban jelezte, hogy a magyar kormány az európai uniós csatlakozásig nem kíván változtatni a társasági adókedvezmények rendszerén. A pénzügyi tárca ennek ellenére már dolgozik az off-shore cégekre vonatkozó szabályok módosításán, de részleteket még nem kíván közölni - mondta lapunknak Tállai András politikai államtitkár.

Magyarországnak nem érdemes kardoskodnia a csatlakozási tárgyalásokon az off-shore státus mellett, mivel elenyésző gazdasági érdeke fűződik ehhez - hangsúlyozta kérdésünkre Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke. Tavaly a megelőző évinél ugyan ötször több, megközelítően 1 milliárd forintnyi adót róttak le az off-shore cégek, de ez még így is csupán egy mákszem az ebből az adónemből összesen beszedett 273 milliárd forintból. Ugyanakkor kétséges, hogy más OECD-államok - egyebek között Svájc, Luxemburg vagy akár az Egyesült Államok, ahol Delevar állam köztudottan off-shore paradicsomnak számít - változtatnak-e az adóztatási gyakorlaton - tette hozzá Zara. Meggyőződése, hogy az egységes szavazás miatt az egyes uniós országokban alkalmazott kedvezmények kérdésében sem fognak szembefordulni egymással a tagállamok. Az újonnan csatlakozóknak viszont várhatóan szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük.

Az OECD-határozat ahhoz viszont vélhetően nagyban hozzájárult, hogy Magyarországon tavaly a korábbinak csaknem a duplájára, 575-re nőtt az off-shore cégek száma - tudtuk meg Sotus Józseftől, az APEH Észak-budapesti Igazgatóságának főosztályvezetőjétől. Az érintett társaságok döntő többsége kereskedelemmel foglalkozik. Az idén csupán 39 kérelem érkezett az igazgatósághoz, amelyből ez idáig 25 off-shore társaság bejegyzését engedélyezték.

Az adóhivatal ellenőrzi, hogy az adott vállalkozások megfelelnek-e a törvényben előírt feltételeknek. Eszerint a kizárólag külföldön tevékenységet végző cégeknek belföldi illetőségű vezető tisztségviselőket kell alkalmazniuk, s emellett jogi képviseletüket, illetve a vállalkozás könyvvizsgálatát is kizárólag Magyarországon bejegyzett társaságok láthatják el. Tulajdonnal viszont kizárólag külföldiek rendelkezhetnek a társaságban, s az érintetteknek nem lehet más belföldi vállalkozásban részesedésük. Ezt a szabályt szegte meg legutóbb az egyesült államokbeli Artesyn Technologies Inc., amely úgy alapított off-shore társaságot, hogy mellette egy Tatabányán termelő tevékenységet folytató elektronikai cégnek is a tulajdonosa volt. A vezetők tulajdonváltást ígértek a tatabányai társaságnál. Ellenkező esetben az APEH nem engedélyezi, hogy a vállalkozás az off-shore cégekre vonatkozó szabályok szerint adózzon.

A gazdasági tevékenység ellenőrzése viszont nem kis nehézségekbe ütközik - mutatott rá a főosztályvezető. Nem könnyű nyomon követni ugyanis, hogy az adott cég milyen ügyleteket bonyolított le külföldön, azzal valójában mekkora bevételre tett szert, s a kiállított számla mögött volt-e tényleges forgalom.

Dutka Noémi

(Népszava)

Ajánlat:

OECD

APEH

Korábban:

Idén tíz százalék alá csökken a tényleges társaságiadó-teher
(2001. április 5.)