Fenntartásokkal fogadta a kormány a versenyhivatal elképzeléseit

Független felügyeleti hatóságok létrehozását szorgalmazza a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a távközlés és az energetika területén. Álláspontjuk szerint e két ágazat közelgő liberalizációja után a kormányzati befolyásolásnak még a lehetőségét is ki kell zárni. Csak így garantálható ugyanis, hogy a piaci szereplők már a tényleges verseny kialakulása előtti időszakban is betartsák a játékszabályokat. A kormányzat ellenzi az autonómiának ezt a formáját.

A Gazdasági Versenyhivatal új, önállóan működő, teljes autonómiát élvező felügyeleti szervezetek létrehozását szorgalmazza a hírközlési és az energiaipar területén, a piac felszabadításával párhuzamosan. A GVH szerint ugyanis csak így lehet garantálni, hogy a liberalizált versenypiac szereplői maradéktalanul betartsák az új játékszabályokat. A jelenlegi szakhatóságok - a Hírközlési Főfelügyelet (HIF) és a Magyar Energia Hivatal (MEH) - csak korlátozottan alkalmasak erre a feladatra - nyilatkozott Morvayné Vigh Katalin, a GVH szakmai tanácsadója. A létrehozandó hatóságoknak nemcsak a piaci szereplőktől, hanem a kormányzattól is függetlenül kellene tevékenykedniük. Ki kell zárni, hogy a napi gazdaságpolitika beleszólhasson a hivatalok működésébe. Ehhez minimum két feltételnek kellene teljesülnie. Az egyik, hogy büdzséjük önálló fejezetként jelenjen meg a központi költségvetésben, vagy saját magukat legyenek képesek eltartani különböző igazgatási, szolgáltatási, eljárási díjak beszedése révén. A másik, hogy vezetőiket lehetőség szerint a parlament válassza meg egy kormányzati ciklustól hosszabb időszakra.

Az autonóm hivatalok legfőbb feladata az lenne, hogy a piacnyitást követő átmeneti időszakban elősegítse és betartassa a piaci szabályok érvényesülését, biztosítsa az esélyegyenlőséget, gátat szabjon a monopóliumok kialakulásának, ellenálljon a lobbiknak. Ehhez persze bővíteni kell a hatósági jogosítványokat, lehetővé kellene tenni, hogy a szervezetek rendszeres adatszolgáltatásra kötelezhessék a jövőben az ágazati vállalatokat, leginkább forgalmuk és költségeik alakulásáról. Egyesek még azt is el tudják képzelni, hogy az új hivatalok a felügyelt szektort érintő szabályokat, rendeleteket is alkothassanak. Korábban felvetődött, hogy a piacok teljes megnyitása után a hatóságok - így a GVH is - egyesüljenek, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez hasonló csúcsszervezetet hozzanak létre. Morvayné ezt nem tartja kivitelezhetőnek, inkább az ellenőrző hatóságok egymás mellett működjenek.

Egyelőre nem tudni, mikor állnak fel az új szervezetek, amit egyébként a kormány fenntartásokkal támogat. Információink szerint elveti például a kormányzattól független autonóm törekvéseket. Legfeljebb abba megy bele, hogy a hivatalok vezetőit a szakminiszterek javaslatára a miniszterelnök nevezze ki. Minthogy a hírközlési és a villamosenergia-törvényt is vélhetően az őszi ülésszakon elfogadja a parlament, így valószínű, hogy év végéig létrejönnek a HIF-nek és a MEH-nek a versenypiac kívánalmainak eleget tevő utódszervezetei.

A MEH szerint érthetetlen a GVH felvetése

Értetlenségének adott hangot a GVH felvetésével kapcsolatban a Magyar Energia Hivatal. Az Országgyűlés alá tartozó szervezetről van ugyanis szó, mely nem kap költségvetési támogatást. Egyetlen kivétel létezik: a MEH főigazgatóját a gazdasági miniszter nevezi ki. A bevételeket tekintve pedig a gazdasági és pénzügyi tárca rendelettel állapítja meg, hogy az ágazat cégei mekkora összeget kötelesek fizetni a hivatal kasszájába. Összesítve tehát: az energiahivatal ma is független szervezet, s ezen helyzeten módosítani éppen a mozgástér szűkítésével lehetne.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Gazdasági Versenyhivatal