Szakértők korainak tartanák az UMTS hazai bevezetését

Stumpf István kancelláriaminiszter tegnapi kijelentései alapján Magyarországon is előtérbe került a harmadik generációs mobilhálózatok bevezetése. Szakértők szerint azonban a korai technológiaváltást leginkább a fogyasztók bánják majd, mivel az UMTS sok szempontból inkább visszaveti, semmint fejleszti a távközlési szektort.

Akár már idén ősszel kiírhatják a pályázatot a harmadik generációs mobilhálózatok (3G) kiépítésére Magyarországon - jelentette ki az első magyarországi UMTS-hívás bemutatója után tegnap Stumpf István kancelláriaminiszter. Hozzátette: a nyugati tapasztalatokból az látszik, ezt a kérdést jobb nagyon óvatosan kezelni. Szavaiból az is kiderült, a kormány a közeli jövőben képzeli el az Európában leginkább elterjedt 3G technológia, az UMTS bevezetését. Ám szakértők szerint súlyos hibának bizonyulhat az elhamarkodott fejlesztés, különösen a Magyarországhoz hasonló kis piacokon. A legkisebb rossz az lenne, ha egyetlen társaság sem jelentkezne a tenderre - teszik hozzá.

Straub Elek, a MATÁV-csoport elnök-vezérigazgatója korábban adott interjújában hangsúlyozta: a 3G-szolgáltatások elindítására nemcsak a magyar piac nem érett, hanem egyik sem. 2003-2004 előtt aligha indul UMTS-rendszer Európában, itthon pedig indokolatlanul korai lenne bevezetése. Máris sok milliárd dollárt költöttek rá a távközlési cégek, a technológia pedig még sehol sincs, hasonlóképpen a hálózat és a készülékek, szolgáltatások - magyarázta. Szakértők ehhez hozzáteszik: ha kiépülnek majd a hálózatok sem biztos, hogy lesz fizetőképes kereslet a szolgáltatásokra. Egy-egy UMTS-hálózat kiépítése a Moody's hitelminősítő intézet becslése szerint mintegy 300 milliárd eurót emészt fel, és a szolgáltatás elindításától számított 4-5 éven belül nemhogy a befektetések megtérülését, hanem a null-szaldós pénzügyi mérleget is lehetetlen lesz elérni.

A tenderkiíró államok konyhájára összesen mintegy 200 milliárd dollárt hozó UMTS-árverések az öreg kontinens távközlésének egészét komoly válságba sodorták. Az új technológiák iránti őrült rajongás időszakában ugyanis annyit költöttek a távközlési óriások a szükséges frekvenciatartományokra, hogy a bevételt jelentő szolgáltatások kialakítására már valószínűleg nem vagy alig lesz pénzük. Ezek kifejlesztését azonban azonnal meg kell kezdeniük ahhoz, hogy az átlagosan tíz évre szóló koncessziók lejárta előtt megtérüljenek befektetéseik. Csakhogy oly mértékben túlköltötték magukat az európai távközlés nagyhatalmai, hogy eddigi jó hitelminősítésük is veszélybe került. Mondhatni, csapdában vannak: muszáj befektetniük, de a szükséges kölcsöntőkét csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételek mellett szerezhetik meg.

Azok a társaságok jártak jól (vagy legalábbis jobban), amelyek nem árveréseken, hanem az ajánlat érdemein alapuló "szépségversenyeken" vettek részt. Stumpf István szavai alapján a hazai frekvenciákat is ilyen szépségversenyen értékesítenék. Ám ez nem sokat segít azon, hogy a technológia jóval az igények előtt jár, és bizonytalan, vajon kamatoztatható-e egyáltalán, lesz-e rá fizetőképes kereslet.

Az eladósodott óriások pedig nem tehetnek mást, elkeseredetten keresik a kiutat szorult helyzetükből. A KPN holland óriás többek között magyar leányvállalatait, a Pannon GSM-et, a PanTelt és az Eurowebet is áruba bocsátotta. A British Telecom valószínűleg mobilágazatától válik meg. Egyes licencnyertesek pedig egymással egyezkednek, hogy inkább közösen alakítsák ki a hálózatot. Néhány társaság egyenesen azt követeli: a kormányok adják vissza pénzüket, és írjanak ki új, reálisabb árú szépségversenyeket az egyszer már elnyert frekvenciákra.

A hálózatok kiépítésének súlyos műszaki akadályai is vannak. A japán DoCoMo már hónapokkal ezelőtt kihirdette: a szigetországban lesz a világon elsőként működő 3G-hálózat. Múlt héten azonban kiderült, hogy indítását kénytelenek több hónappal is elhalasztani. Mint a cég feszengő vezetői mondták, jó néhány hibát még nem sikerült kijavítaniuk. Legközelebb októberben próbálkoznak. Ráadásul a készülékgyártás sem halad jól. Ez nem is csoda: a 3G-hálózatok teljes kiépítéséig olyan telefonoknak kellene a boltokba kerülni, amelyek egyaránt képesek a működő második generációs (2G) és fejlesztés alatt lévő 3G-hálózathoz kapcsolódni.

A mobiltelefónia területén elmaradottabbnak számító Egyesült Államokban várhatóan még jó két évig szóba sem kerül 3G-technológiás tender. És egyáltalán nem biztos, hogy ez az ország kárára válik - teszik hozzá ottani szakértők. Úgy vélik, az UMTS-árveréseken az "európaiak" egészen elvetették a sulykot. A kormányok politikai kérdést csináltak abból, hogy egységes szabvány legyen a kontinensen, és ehhez olyan technológiát választottak, amelyhez teljesen új hálózatot kell kiépíteni új adótornyokkal, új műszaki mutatókkal. Ugyanakkor például az Egyesült Államokban elméletben előnyben részesített 3G-technológiához, a Qualcomm által kifejlesztett CDMA-hoz legalább nem kell gyökeresen új infrastruktúrát kiépíteni. Ez ugyanazt a frekvenciatartományt használja, mint a második generációs hálózatok.

Igaz, a 3G-hálózatok minden korábbinál jobb technikai lehetőségeket nyújthatnának. Adatátviteli sebességük rendkívül nagy, másodpercenként mintegy 2 megabitnyi adatot szállítanak (az otthoni számítógépek modemjei általában 56 kilobites sebességre képesek). Így bármilyen drót nélküli eszközön - laptopon, mobiltelefonon, kéziszámítógépen és mindazokon az új eszközökön, amelyek még meg sem születtek - gyorsabban lehet majd internetezni, mint otthon, vagy akár egész videofilmeket letölteni. Egyszerre lehetne "élőben" konferenciabeszélgetést folytatni a világ öt különböző pontján lévő munkatársakkal, még ha egy mező közepén vannak, akkor is.

Radikális hangok azonban a 3G-hálózatok kiépítésének szükségességét is tagadják. Szerintük a már létező 2,5 generációsnak becézett technológiák (ilyen például a GPRS) és a kis "hatótávolságú", drót nélküli rendszerek kombinációjából a 3G-nél jobban működő - és főként olcsóbb - hálózatot is ki lehet alakítani. A 2,5G már Magyarországon is él, a Bluetoothhoz hasonló rövid hatósugarú rádiótechnológiák pedig olyan frekvenciatartományt használnak, ami ingyenes.

A két rendszer valóban jól kiegészíti egymást. A GPRS-típusú hálózat biztosítja a folyamatos on-line kapcsolatot, és buszon, villamoson, mozgás közben is megfelelően ellátja feladatát. Viszonylag lassú adatátviteli kapacitásánál gyorsabbra valószínűleg nincs is szükség, elvégre ki néz a laptopján videofilmet sétálás közben - jegyzik meg hozzáértők. Kiválóan alkalmas ugyanakkor arra, hogy híreket, időjárás-jelentést, e-maileket olvassunk a mobilkészülékek vagy kéziszámítógépek kis képernyőjén. A nagy kapacitású helyi drót nélküli hálózatok, mint a Bluetooth és az Ethernet segítségével ugyanakkor problémamentesen meg lehet nézni a filmet vagy szörfözni a világhálón. A tapasztalatok azt mutatják: mielőtt a felhasználók felnyitják laptopjuk tetejét, leülnek - fűzik hozzá amerikai szakemberek kissé epésen.

Míg Magyarországon az UMTS-árverés gondolatával foglalkoznak, Bécsben a 2G (GSM) frekvenciákat értékesítik. És még a kipróbáltan jövedelmező GSM-árverés is alig egy óra alatt ért véget, és alig valamivel a kikiáltási árak felett jövedelmezett. Egyetlen forduló után ért véget az utolsó GSM-1800-as mobiltelefon-frekvenciák árverése, 962 millió schillingnél. A nyolc frekvenciatartomány közül hetet - minimális áruk a csomag nagyságától függően 60-400 millió schilling között volt - a Mobilkom Austria, a max.mobil és a one szolgáltató szerzett meg. A nyolcadik, megmaradt frekvenciatartományt pedig később újra megpróbálhatja értékesíteni az infrastruktúraminisztérium.

Dóra Melinda Tünde

(Népszava)

Korábban:

Még az ősszel kiírhatják a magyar UMTS-tendert
(2001. május 7.)