Októbertől új feketelisták készülnek az adósokról

A Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) az idén három feketelistás adatbázissal bővül: a fizetési gondokkal küzdő vállalatok, a POS-terminál üzemeltetésétől eltiltott vállalkozók és a problémás bankkártya- és csekkbirtokos magánszemélyek adataival. Az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket szerdán hagyta jóvá a BAR-t üzemeltető Bankköri Informatika Szolgáltató (BISZ) Rt. közgyűlése. A BISZ 15 százalékos osztalékot fizet tulajdonosainak a tavalyi 64 millió forint adózott profitból.

A BAR nyilvántartása idén új adatokkal bővül, a hitelintézeti törvény januártól hatályos módosítása nyomán két céges és egy lakossági feketelista készül. Az ehhez szükséges fejlesztéseket a napokban hagyta jóvá a BISZ közgyűlése, a rendszer adatokkal való feltöltése a technikai feltételek megteremtése után, októberben kezdődik, s a történések regisztrálásában január 1-jéig lehet visszamenni - mondta a Napi Gazdaságnak Rácz Lajos, a BISZ ügyvezető igazgatója.

Az egyik feketelistára azok a cégek kerülnek fel, amelyek bankszámlája fedezethiány miatt 30 napon túl egymillió forintnál nagyobb összegű sorban állást mutat, vagyis a cég fizetésképtelen, a másik feketelista azon POS-terminált üzemeltető vállalkozók adatait fogja tartalmazni, akiknél a terminál használatát - például csalás miatt - felfüggesztették. Az újabb magánadós feketelista a problémás bankkártya- és csekkbirtokosok adatait tartalmazza majd. Erre egyebek mellett valótlan adatközlés, a minimálbérnél nagyobb összegű, fedezet nélküli használat és letiltott bankkártyával végrehajtott tranzakció következményeként lehet felkerülni, de lehet azért is, ha valaki egy év leforgása alatt legalább háromszor megalapozatlanul reklamál.

A rendszer most vállalkozók és magánszemélyek hitelszerződéseinek adatait tartalmazza. A cégekről megtudható, hogy hány darab, milyen összegű és lejáratú hiteltartozásuk van, s a 30 napos fizetési késedelmet regisztrálják. A rendszer jelenleg 150 ezer élő és 900 ezer lezárt vállalkozói hitelszerződést tart nyilván, a teljes listás adatbázishoz havonta átlagosan 6 ezer kérdést intéznek, amire 15 ezer válasz érkezik, ami azt jelenti, hogy egy cégnek átlagosan 2,5 élő hitelszerződése van.

A lakossági feketelistára csak azok kerülnek, akiknek több mint 90 napja a minimálbérnél nagyobb összegű hátralékuk van. A magánszemélyek hiteladatait 1998 óta lehet nyilvántartani (a tartozás megszűntét követő legfeljebb öt évig), azóta több mint 50 ezer személy került fel a listára. A havi több mint 20 ezer kérdéshez átlagosan mintegy 500 "találat" kapcsolódik, ami negatív listás bázisnál igen magas arány - mondta Rácz Lajos. A lakossági bázis június végére töltődik fel teljesen.

(MTI)