<P>Ellehetetlenülhet a sertéságazat</P>

Vágólapra másolva!
Furcsa módszerrel szeretné megfékezni a kormány az inflációt. A Gazdasági Minisztérium az elmúlt héten a sertéshús árának utóbbi időben tapasztalható 15-20 százalékos növekedésére hivatkozva felvetette, hogy meg kellene szüntetni a sertéskivitelhez adott állami támogatást. A tárca szerint ugyanis a felpörgő export miatt sertéshiány alakult ki az országban, ami a húsárak és ezen keresztül az infláció elszabadulásához vezethet. A sertésüggyel egyébként jövő heti ülésén várhatóan a kormány is foglalkozik.
Vágólapra másolva!

Napokon belül áttekinti a kormány a sertéshúsexport ártámogatásának helyzetét - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. A pénzügyi tárca vezetője hangoztatta: továbbra is cél, hogy az exportot támogassuk, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az élelmiszerárak az elmúlt évben jelentősen megugrottak, és ez nagymértékben növelte a hazai inflációt. A sertéshús és az abból készült élelmiszer-ipari termékek közül egyes cikkek árai egy év alatt 40-50 százalékkal is emelkedtek - tette hozzá Varga Mihály.

Alaposan rájár a rúd az elmúlt fél évben a hazai sertéságazatra. Tavaly szeptember elejétől egészen idén április közepéig ugyanis egyetlen fillér állami támogatást sem kapott az ágazat. Segítség nélkül a magyar sertéskivitel 27 ezer tonnáról 19 ezer tonnára esett vissza. Magyarország ezzel elvesztette az Európai Unión kívüli piacainak nagy részét. A piaci bizonytalanság miatt a vágóhidak visszafogták termelésüket, aminek hatására a termelők egy része felhagyott a sertéstartással. A magyar sertésállomány ez idő alatt félmillió darabbal csökkent. Az ágazatban tevékenykedők hangulatát tovább rontotta, amikor nem sokkal leváltása előtt Torgyán József agrárminiszter bejelentette: az állam idén nem ad sem kiviteli, sem minőségjavító támogatást.

Mivel a hízlaláshoz használt takarmány ára 35-40 százalékkal emelkedett és az állati eredetű hulladékok ártalmatlanításáért is 100-150 százalékkal többet kellett fizetni a vágóhidaknak, az érdekképviseletek elérték, hogy mégis megkaphassák a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) által engedélyezett 4,8 milliárd forintos exporttámogatást. A döntés következtében megindult a kivitel, a feldolgozók növelték a vágásszámot, a termelők pedig újra kedvet kaptak a hízlalásra. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy a felvásárlási árak az év eleji 351 forintról 403 forintra nőttek kilónként. Csakhogy a növekvő kereslet éreztette hatását a belföldi húsárakban is. A sertéskaraj átlagára például három hét alatt 974 forintról 1136 forintra, a sertéscombé pedig 896 forintról 1042 forintra emelkedett. Gyanítható, hogy ez a 15-20 százalékos drágulás sarkalta a gazdasági tárcát arra, hogy javaslatot tegyen a folyamat megállítására.

A sertéságazat azonban tiltakozik a beavatkozás ellen. A Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) szerint az állam lépése felesleges és komoly kárt okozhat. Az előrejelzések szerint ugyanis ezen a héten megtorpan a felvásárlási árak növekedése. A magyar vágóhidak ugyanis lassan ugyanolyan áron veszik az alapanyagot, mint a legnagyobb versenytársnak számító dán feldolgozók. Ha tehát a magyar felvásárlási árak tovább nőnének, azzal a kivitel már nem lenne versenyképes. Ezen kívül amiatt is számítani lehet a drágulás megállására, mert az európai húspiacon egyre jobban mérséklődnek a felvásárlási árak. A VHT szerint tehát a belpiacon nem kell további húsáremeléssel számolni. Sőt, a rendkívül kedvező gabonatermés-kilátások miatt a takarmány ára és ezzel együtt a hízlalás költségei is mérséklődni fognak, ami a második félévben akár a hús árának csökkenését is okozhatja.

Amennyiben a kormány mégis a kiviteli támogatás megvonása mellett dönt, a felvásárlási árak azonnal 40-50 forinttal csökkennek kilónként, mert a vágóhidak állami segítség nélkül nem tudnak exportálni. A kereslet visszaesésével az árak újból csökkenni fognak, ami a 400 ezer magyar sertéstartónál az állattartási kedv lanyhulásához vezethet. Az alacsony árak miatt az amúgy is alacsony hazai sertéslétszám tovább csökkenhet, így a VHT szerint az is elképzelhető, hogy a belföldi szükségletek kielégítésére sem lesz elegendő disznóhús.

Mihálovits András

(NÉPSZAVA)

Ajánlat: