Jó évvel számol a hűtőipar

A tavalyinál jobb évvel számol az idén a magyar hűtőipar, az inflációt meghaladó árbevétel-növekedést terveznek az iparág vállalatai. Tavaly az iparágnak gondot okozott a rendkívüli aszály, mivel jelentős mértékben csökkent a feldolgozható zöldségek, gyümölcsök mennyisége.

Cseh László, a Magyar Hűtőipari Szövetség elnöke elmondta: tavaly egyes cégek import alapanyagot is hoztak be, és így teljesítették szállítási kötelezettségeiket. "Az idei kilátások a múlt évinél kedvezőbbek" - vélte Cseh László.

A csonthéjas gyümölcsöknél - kajszibarack, meggy - már számítani lehet terméskiesésre a kedvezőtlen időjárás miatt, ugyanakkor zöldségfélékből - például zöldborsóból, zöldbabból, paradicsomból, paprikából, csemege kukoricából - várhatóan lesz elegendő a feldolgozóüzemek számára.

Tóth Balázs, a győri Arvit Hűtőipari Rt. vezérigazgatója szerint idén a hűtőiparban mintegy 12 százalékos árbevétel-növekedéssel lehet számolni. A magyar termékek iránt ugyanis élénk kereslet mutatkozik mind bel-, mind külföldön.

Az export versenyképességét a vezérigazgató szerint csak úgy lehet megtartani, ha a magyar termékek piacra kerülését EU-konform módon továbbra is támogatják. Ez a támogatás éves szinten jelenleg mintegy 2,5 milliárd forint.

Tóth Balázs kedvezőtlennek ítélte az iparág szempontjából, hogy a magyar hűtőipari termékeket az EU-országokba csak 3-18 százalékos vámtételek mellett bevinni, míg a lengyel és a szerb áruk vámmentesen kerülhetnek az unió piacára. Ezt a helyzetet a vezérigazgató szerint agrárdiplomáciai eszközökkel kellene feloldani.

A magyar export számára kedvezőtlen az a tény is, hogy jelenleg igen erős a forint és ezért gyakorlatilag a 1998-as árakon tudják az árut értékesíteni a vállalatok külföldön.

Cseh László szerint az exportpiacok megtartása és bővítése érdekében mielőbb meg kell oldani a hűtőipar EU-konform szabályozását és támogatását, megszüntetve a versenyhátrányt okozó feltételeket. Ezek közül a szövetség elnöke fontosnak tartotta a még meglévő uniós vámkorlátok felszámolását, valamint a cégek forgóeszköz finanszírozásának megoldását, például a hitelek kamattámogatásával.

A Magyar Hűtőipari Szövetség első embere közölte, hogy jelenleg a magyar hűtőipar termelési kapacitása évente 220-230 ezer tonna. A hűtőipari cégek által feldolgozott alapanyagok mintegy 80 százaléka zöldség és gyümölcs, a többi általában félkész- és késztermék. E termékkörből mintegy 60 százalék kerül külföldre, a többit belföldön fogyasztják el.

Ez az arány a hűtőipari érdekképviselet vezetője szerint megfordulhat néhány év múlva a magyar fizetőképes kereslet növekedésével, amit várhatóan a reálbérek növekedése eredményez.

Tóth Balázs arról is beszélt, hogy az iparágban tevékenykedő cégeknek a fejlesztéshez rövid időn belül legalább tízmilliárd forintra volna szükségük. A legsürgősebb fejlesztésekre legalább kétmilliárd forintot kellene fordítani rövid időn belül.

Mindennek ellenére a két vezető szakember a magyar hűtőipar helyzetét általában kedvezőnek ítélte meg és úgy vélte, hogy jelentős fejlődés előtt áll az iparág, mivel az általuk feldolgozott termékek nem tartalmaznak tartósítószert, és ez beleillik a fogyasztói szokások trendjébe.

(MTI)