<P>A húsipar nem táncol vissza a megállapodástól</P>

Pillanatnyilag tartható a húsipar fogadalma, miszerint nem emelkednek a sertéshúsfélék árai. Egy előre nem látható ok azonban veszélyeztetheti az önkorlátozást: a múlt héttől megugrott az élő sertés ára az Alföldön, a román import miatt, s a következő hetekben a horvát turizmus fellendülése is nagy szívóerőt jelent a magyar sertésre és áraira.

Ma már 380 forintot is fizetnek az Alföldön a minősítés nélküli élő sertés kilójáért. Nem a magyar húsipari cégek fizetnek ennyit az alapanyagért, hanem a felvásárlók, akik élve szállítják Romániába az állatokat. Ez az ár azonban jóval magasabb a múlt heti országos felvásárlási áraknál, amelyek 350-360 forint között mozogtak, s megállni látszottak a húsvertikum és a kormányzat szereplőinek tárgyalása idején.

Emlékezetes, hogy a gazdasági tárca javasolta az exporttámogatások megvonását, mert a kivitel keresleti piacot alakított ki, amely a belső húsárak emelkedését is okozta. A húságazat szereplői vállalták viszont, hogy véget vetnek az árak emelkedésének, amennyiben a kormány nem függeszti fel az exporttámogatás kifizetését.

A múlt heti felvásárlási és kiskereskedelmi árak alakulása bizonyítja, hogy az ágazat állja a szavát - mondta a Magyar Hírlap kérdésére Remény Ervin, a közepes és kis húsfeldolgozókat tömörítő Húscéh ügyvezető alelnöke. Remény szerint a múlt héten egy-két forinttal csökkent a felvásárlási ár és gyakorlatilag változatlan a fogyasztói ár.

Remény hozzátette, hogy a következő hetekben a román megrendelések mellett számolni kell a horvát tengerparti főszezon nyitányával. A múlt heti döntések miatt befagyasztott árakra húzóhatást gyakorolhat a kereslet fokozódása.

A húsipar nem akar visszatáncolni a vállalt önkorlátozásoktól - mondta a lapnak Menczel Lászlóné, a nagy feldolgozókat tömörítő Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára, aki szintén megerősítette a Mgyar Hírlapnak az alföldi sertések áremelkedéséről szóló híreket. Menczelné leszögezte, hogy a húsipar vállalása nem változott: az eddig alkalmazott áraknál drágábban nem kínálják a lehúzott bőrös félsertés kilóját, ami kilónként 750-760 forintot jelent. Ez az ár viszont behatárolja a sertés felvásárlási árát is, ami 350-360 forintnak felel meg.

Menczelné szerint az élő sertés exportját szabályozni - ez esetben nincs exporttámogatás - csak adminisztratív eszközökkel lehetne, márpedig az agrártárca a tavaly bevezetett kukoricaexport tilalma miatt az EU-tól elszenvedett feddéseket még nem felejtette el. Mint korábban a Magyar Hírlap megírta, felmerült azonban már az élősertés- és szarvasmarha-kivitelnél az exportlefölözés bevezetése, ami azt jelenti, hogy bizonyos ár felett az exportőr meghatározott összeget a kormányzat vagy a terméktanács kasszájába fizet be. Értesüléseink szerint azonban az agrártárca nem tárgyal ilyen beavatkozásról.

Az állattartók érdekeit is képviselő szövetkezeti lobbiszervezet, a MOSZ titkára, Tóth István szerint az önkorlátozás fenntartásának felelősségét a húsipar magára vállalta azzal, hogy nem szavazta meg a termelők által javasolt közös befizetésekkel kialakítandó önkorlátozás-ötletet. Majd az ismert, a felvásárlási árakat csak igen közvetve érintő megoldás született. Az országban eltérő módon alakulnak az árak, de a román húsvám csökkentése segíti a magyar húsipar helyzetét - állítja Tóth, aki szerint ha az élő sertés kivitelét a kormány korlátozná, azt a megállapodás felrúgásának tartanák. Tóth értesülései szerint egyébként a romániai feldolgozók számára a gazdaságosság határát a 362-364 forintért Magyarországon felvásárolt sertésár jelenti. Más kérdés, hogy a horvátországi export ennél magasabb árakat is el fogja viselni.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)