Siralmas gyümölcstermés várható

Csapnivalóan rossz gyümölcstermés várható idén, ami az árakban is tükröződik már most is, hiszen a jó minőségű cseresznye kilóját 500 forintért mérik. Almából jó, ha a tavalyi termés felét, őszibarackból hatvan százalékát szedhetik le az ültetvényesek.

Több milliárd forint veszteség érheti az idén a gyümölcstermesztőket. Egyrészt időjárási, másrészt piaci-diplomáciai anomáliák nehezítik az ültetvényesek életét. Vannak országrészek, ahol a termés 70-90 százaléka elfagyott, legyen szó akár almáról, kajszi- ról, cseresznyéről vagy körtéről. Mindennek megfelelően a hazai piacokon nem lesz olcsó egyetlen gyümölcsféleség sem.

Az idén három hullámban érte a tavasz folyamán fagy a gyümölcsösöket, akkor, amikor virágzás előtt, a legérzékenyebbek a fák. Ezt követően országos méretű - kajszi-, szilva-, meggy- és cseresznyefákat károsító - moníliafertőzés következett, amely leginkább a szórványfákat, azaz a kertekben lévő gyümölcsösöket pusztította, de sok szakosodott ültetvényen is kárt okozott - tudta meg a Magyar Hírlap Lux Róberttől, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács főtitkárától.

A szakemberek a napokban összegezték tapasztalataikat, s a kép eléggé lehangoló. Szél István, a Dél-alföldi Őszibarack Termesztők Szövetségének elnöke elmondta: ez a második év már, amikor a korábbi átlagtermésnek csak a 60 százalékát adják az ültetvények, s ez az országos átlag is.

A visszaesés oka a belvíz, az aszály és a tavaszi fagy. A szatymazi kétezer hektár területen lévő ültetvények egynegyede pusztult ki a fenti okok miatt. Más területeken a fák túlélték a természeti csapásokat ugyan, de gyökérelhalás miatt koronájukat jelentősen vissza kellett metszeni, aminek következtében csökkent értékű lett a termés. Ehhez jött még a tavaszi fagy, ami további károkat okozott az érzékenyebb fajtáknál, főként a nektarinoknál. A fák 25 százalékának kipusztulása nem hozta meg a gazdák körében az ültetési kedvet.

Idén a tavalyi 710-730 ezer tonnás almatermés felére lehet csak számítani - mondta Kovács Lajos, az Alma Terméktanács információs vezetője, a jelentős visszaesés okai hasonlóak az őszibarackénál említettekéhez. Ráadásul a termés több mint 90 százalékát valószínűleg fel kell dolgozni. A magyar fogyasztók ugyanis kétharmadával kevesebb almát esznek, mint akár másfél évtizede. A nyugat-dunántúli körtéskertekben ennél sokkal rosszabb a helyzet.

Hiába drága a piacokon a gyümölcs - a szebb, valóban első osztályú cseresznyéért akár 500 forintot is elkérnek kilónként -, a kisebb hozamok miatt az összbevétel nagyon sok helyen nem fedezi a hektáronkénti költségeket sem - állítja Lux, aki szerint a kormányzat a gyümölcstermesztőket ért természeti csapásokra nem reagál olyan érzékenyen, mint például az árvíz- és belvízkárosultakéra. Emiatt félő, hogy számos termelő nem lesz képes megújítani, átütemezni hiteleit. Márpedig a kölcsön törlesztéséhez szükséges bevételt várhatóan csak a jövő ősszel induló betakarításkor remélhetnek.
Lux az egyes fajták helyzetét ismertetve a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a legnagyobb kiesés a kajszinál várható. Az első fagyhullám már károsított, és még jött kettő. Az a termesztő, aki a szokásos termés felét le tudja szedni, már szerencsésnek mondható, de Kecskemét-Cegléd-Dunavecse területén vannak kertek, ahol 90 százalékos a kiesés.

A meggyfajtákból a legelterjedtebb érdi bőtermő, korán virágzó fajtákkal van gond, az újfehértói fürtös jobban megúszta a fagyokat. A meggyel nem annyira a mennyiség, mint az ár okoz gondot. A meggytermés jó része külpiacon, döntően német konzervgyárakban, piacokon talál gazdára. A tavalyi kilónkénti 2,4 márkás árral szemben azonban az idén csupán 1,2 márkát kínálnak az importőrök. Ez azt jelenti, hogy a gazda az ültetvény kapujában 100-110 forintos árra számolhat.

A cseresznyénél - a tömegesen termesztett korai és germensdorfi fajtáknál különösen - nagy a terméskiesés. Sok helyen csak a termés 20-50 százaléka maradt meg. Az árak általában 200-300 forint között mozognak.

Ahol termett gyümölcs, ott az exportpiacokkal is baj van, mert a lengyel diplomácia több gyümölcsre is elért vám- és kvótamegkötések nélküli megállapodást az EU-val, míg a magyar termesztőket a megmaradt vámok korlátozzák. Így a magyar gyümölcs 8-11 százalékos árhátránnyal esélytelenül versenyez az EU piacán.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)

Korábban:

A húsvéti fagyok a gyümölcsárak drasztikus emelkedését hozhatják
(2001. április 20.)