A magánnyugdíjpénztár stabil pillér marad

2001.07.09. 10:31

Fontos az állam számára a magán-nyugdíjpénztári rendszer - állapították meg egyhangúlag a tegnapi pénzügyminisztériumi találkozó után tartott sajtómegbeszélésen a pénztárak képviselői és a pénzügyminiszter. A problémákat, így a pénztárválasztással összefüggő kérdéseket, a kötelező tagságot, a garanciákat, a rokkantsági és hozzátartozói nyugdíjakat munkabizottságok vitatják meg. A döntésekre fél évet kell várni.

A magánnyugdíjpénztár az egyik leghasznosabb megtakarítási forma, s ennek így is kell maradnia - mondta tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter a pénztárakkal való találkozó után. A magánnyugdíjpénztárak képviselői is úgy látták: világossá vált, hogy az intézmény stabilan fennmarad, s illeszkedik a megújuló állami nyugdíjrendszerhez. Sok kérdés vár azonban még tisztázásra, amelyre a következő félév során munkabizottságokban kerül sor. A szakmai bizottságokban a pénztárszövetség, a felügyelet és a minisztérium egyeztet a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítására vonatkozó állami elképzelésekről. Vizsgálják többek között a pályakezdők kötelező tagságának megszüntetésével, a garanciákkal, a rokkantsági, hozzátartozói nyugdíjakkal kapcsolatos kérdéseket.

Az együttműködés másik oldala, hogy az állami nyugdíjrendszer átalakításához a Pénzügyminisztérium felhasználja a magánnyugdíjpénztárak tapasztalatait az informatikai és nyilvántartási rendszer kialakításában. Az állami nyugdíjrendszer reformja során ugyanis a legnagyobb munka, hogy egyeztessék, személyenként mekkora összeg halmozódott fel a korábban befizetett járulékokból, mekkora összeggel nyithat majd 2003-tól az egyéni nyugdíjszámla. A felhalmozódó pénzek évenkénti indexálásához a pénztárak hozamszámítása adhat támpontot.

A Magyar Hírlap kérdésére Varga Mihály megerősítette: az állami nyugdíjrendszer nem versenyez majd a magánpénztárakkal, inkább együttműködésre törekszik. Nincs szó azonban arról, hogy megváltozna az a döntés, amely szerint - a korábban tervezettel szemben - nem nő a magánnyugdíjpénztárakba befizetendő 6 százalékos járulék 2002 végéig. A várttal ellentétben túl sokan léptek át a magánpénztárakba - hangzott el -, s a kieső befizetések ellentételezése 74 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. A másik oldalon éppen a kezdeti sikerekre alapozva Kepecs Gábor, az ÁB-Aegon vezérigazgatója úgy látta, nem kell tartani a magánpénztárak elnéptelenedésétől. Jelenleg 25 százalékkal több tag van a pénztáraknál, mint ahogy az első modellszámítások után várták - mondta.

A pénztárak képviselői a találkozó után kérdésünkre elmondták, az állami rendszer reformja után is markáns különbség marad fenn a kétféle nyugdíjrendszer között. Az új állami rendszerben ugyanis az öregségi nyugdíjat az határozza meg, hogy a munkáltatói befizetések arányában mennyi jár majd az állami nagy kalapból, a kifizetés ígérete pedig állami garancián, s nem valódi tőkén alapszik, ezért az egyéni számlákon jóváírandó "hozam" is egy megállapított indexen alapul, s nem piaci üzletkötésen. A magánpénztáraknál viszont valós tőke forog a tőke- és pénzpiacon, s az itt elért hozamtól függ, hogy a pénztári tag befizetéseiből összegyűlt tőke mekkora járadékra váltható, illetve mekkora egy összegű kifizetést tesz majd lehetővé.

Papp Emília

(Magyar Hírlap)