Nem lesz olcsóbb, csak átláthatóbb a megreformált nyugdíjrendszer

Bár költségei nem csökkennek, a pénzügyminiszter által bejelentett nyugdíjreform átláthatóbbá teszi a nyugdíjrendszert - mondta az Üzleti Negyednek Simonovits András, az MTA Közgazdaság-tudományi Kutatóközpontjának munkatársa, a téma szakértője. A reformmal kapcsolatos legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy megoldódik-e az a már két éve fennálló probléma, hogy a vegyes rendszert választók befizetéseinek egy része - számukra - elvész.

A jelenlegi, hárompilléres nyugdíjrendszert 1998. január elsején vezeték be. Első pillére a felosztó-kirovó rendszerű tb-nyugdíj, melyben a járulékfizetők havi befizetéseit szétosztják a nyugdíjasok között. A második pillért a tőkefedezeti elv alapján működő kötelező magánnyugdíjpénztárak jelentik, melyek a tagok megtakarításait külön számlán kezelve kamatoztatják, és kamatokkal növelt összeget juttatják vissza az aktív pályafutásukat befejező biztosítottaknak. Akik 1998 júliusa után léptek be a munkaerőpiacra, azoknak a második pillérben való részvétel kötelező, míg azok zöme, akik korábban kezdtek el dolgozni, választhatott: maradhatott a régi rendszerben, vagy befizetendő járulékai egy részét a magánnyugdíjpénztárakhoz irányíthatta. Az utóbbi lehetőséggel a vártnál jóval több, majdnem kétmillió ember élt. A nyugdíjrendszer harmadik pillére csak lehetőség: önkéntes magánnyugdíjpénztárhoz mindenki szándékai és anyagi lehetőségei szerint csatlakozhat.

A kormány a nyugdíjrendszer első, állami pillérjének 2003 és 2006 közötti átalakításáról döntött. Varga Mihály pénzügyminiszter június végén a reform lényegéről elmondta: a felosztó-kirovó elv fennmaradása mellett az új rendszerben mindenkinek egyéni számlát vezetnek, így a járulékfizetők az általuk befizetett összeg alapján kapnak majd nyugdíjat, vagyis a tb-nyugdíj rendszerében is megjelenik az öngondoskodás elve. Döntött a tárca arról is, hogy elkülönítetten kezelnék a nyugdíjkockázatokat - a rokkantsági és a hozzátartozói nyugdíjakat -, így a befizetett nyugdíjjárulék kizárólag öregségi nyugdíjra lesz kifizethető. A tájékoztatón elhangzott: az új rendszer számos fontos részletéről az elkövetkező másfél évben dönt a kabinet. Ilyen például az, hogy milyen indexálás alapján fizetik ki majd a nyugdíjakat, vagyis hogy a bérszínvonal, az infláció, vagy az állampapírok hozama alapján számítják-e ki a nyugdíjak értékét. Nem eldöntött az sem, hogy megszűnik-e a pályakezdők kötelező magánnyugdíjpénztári tagsága.

A bejelentett reform alapvetően pozitív, mert jelentősen javítja a nyugdíjrendszer első pillérének átláthatóságát - jelentette ki az Üzleti Negyednek Simonovits András, az MTA Közgazdaság-tudományi Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója, a téma szakértője. Hozzátette: a reform nyomán a rendszerbe nem kerül több pénz, így a nyugdíjalap hiányának csökkenése nem várható. A kutató fontosnak nevezte, hogy a reform nyomán sokan visszatérhetnek az állami nyugdíjrendszerbe azok közül, akik korábban érdekeikkel ellentétesen befizetéseik egy részét a magánnyugdíjpénztárakba irányították. Simonovits András szerint ez a járulékfizetők és az állam érdekét egyaránt szolgálja, mert sokan olyan kevés pénzt gyűjtenének össze a második pillérben, hogy az állami garanciaalap segítségére szorulnának, vagy még arra sem volnának jogosultak.

A szakértő elmondta: véleménye szerint a tőkefedezeti elv alapján működő második pillér nem "csodafegyver", mert a befizetéseknek csak mintegy ötödét érinti, vagyis a maradék négyötöd rész mindenképp a felosztó-kirovó rendszerű első pillérbe kerül, amelynek átlátható, kiszámítható működése létfontosságú.

Az új rendszer fokozatos bevezetését - a reform 2003 januárjában lép életbe, de teljes körű bevezetésére csak 2006-2007-ben számít a pénzügyi tárca - az informatikai háttér megteremtésének nehézségével indokolta a szakértő. Ugyanakkor rossz üzenetnek nevezte, hogy a rendszert először bevezetik, és csak azt követően készül el a működéséhez szükséges informatikai háttér.

Simonovits András szerint kifejezetten káros, hogy a reform kiemeli a rendszerből a kifizetések harmadát jelentő nyugdíjkockázatokat, a rokkantsági és hozzátartozói nyugdíjakat. A szakember úgy vélte, hogy a kabinet ezzel újfajta szegényrendszert hoz létre.

A szakértő az egyik legfontosabb, még tisztázásra váró kérdésnek azt nevezte, hogy a reform nyomán megoldódik-e az a már két éve fennálló probléma, hogy a vegyes rendszert választók befizetéseinek egy része elvész. Az 1997-es, a hárompillérű nyugdíjrendszer alapjait lefektető nyugdíjtörvényben ugyanis az szerepel, hogy a vegyes rendszert választók befizetéseinek egy része fokozatosan az állami kasszából a magánkasszákba kerül. A törvény szerint 1998-ban a munkavállalók után befizetett nyugdíjjárulék 6 százaléka a választott magánkasszába, 24 százaléka pedig az állami alapba kerül, míg az arányok évi egy-egy százalékos változása után 2000-re kialakult volna a véglegesnek szánt, 8-22 százalékos arány. A jogszabály úgy szól, hogy a második pillért választók befizetései a felosztó-kirovó rendszerbe 2013-tól csökkennek, cserébe ők az első pillérből szolgálati évenként 1,22 százalékot kapnak a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresetükből nyugdíjként. Akik nem lépnek át a vegyes rendszerbe, azok 1,65 százalékos hasonló szorzóval számolhatnak.

A kormány azonban 1999-óta nem emelte a magánkasszákba jutó járulék 6 százalékos arányát, a jövő év végéig nem is fogja, viszont a vegyes rendszert választók 1,22-es évenkénti szorzója sem emelkedett. Így ők mintegy 25 százalékkal kevesebb magánnyugdíjra, és 10 százalékkal kevesebb tb-nyugdíjra számíthatnak a törvényi előírásokhoz képest. Simonovits András úgy vélte, hogy a kabinet által bevezetendő virtuális számla a problémát megoldhatja, mert változó járulékok esetén jól tükrözi a befizetések értékét.

(Üzleti Negyed)