6,7 százalékkal erősödött a forint két hónap alatt

Vágólapra másolva!
A forint a május 4-i sávszélesítést követően 6,7 százalékkal erősödött az euróhoz képest, bár a július elejéig tartó szinte folyamatos erősödés közben volt, amikor 11,07 százalékkal is magasabb árfolyamon jegyezték a magyar fizetőeszközt, mint május elején.
Vágólapra másolva!

A budapesti bankközi devizapiacon az euró május 3-án 267,28 forintba került, egy nappal később az árfolyama már 261,00 forintra esett. A legkevesebbet - 240,65 forintot - ezen időszak alatt július 4-én adták az európai devizáért, igaz másnapra 250,50 forintig kapaszkodott vissza az árfolyam.

Így két hónap alatt az euró ára 16,8 forinttal csökkent Magyarországon. Mivel időközben a nemzetközi piacokon a dollárhoz képest jelentősen gyengült az uniós közös valuta, a forint a dollárhoz viszonyítva kisebb nyereséget mutat.

Ebben az időszakban a dollár forint-ára a bankközin az eurónál lényegesen kisebb mértékben változott, péntekre megközelítette május 4-i értékét. A sávszélesítést megelőző napon egy dollár 298,85, május 4-én 291,00, a múlt héten szerdán 284,40, pénteken 297,50 forinton zárt.

A Magyar Nemzeti Bank a forint intervenciós sávjának 4,5 százalékról 30 százalékra történő szélesítésének indokát a magyar árfolyamrendszernek az uniós árfolyam-mechanizmushoz való közelítésével indokolta. A jegybank deklarálta, hogy a nemzeti valutát szabadon, a piaci kereslet-kínálatnak megfelelően hagyja ingadozni, és csak a sáv határain avatkozik be valutavásárlással vagy -eladással.

A sávszélesítést megelőzően a forint sokáig az erős oldalon, a sávszélen tartózkodott. Az MNB döntése meglepte a befektetőket, ezért a bankközi piac nyitásakor ideges "ajánlatháború" zajlott az euróra, a sávszélesítés napján a sáv közepe alatt, az erős oldalon 4,55 százalékon zárt a forint.

Május 7-én már jóval kisebb volt az ármozgás a bankközi devizapiacon a forint sávon belüli pozíciója a centrumtól 5,0 százalékra nőtt.

Két nappal később rövid időre megállt a forint erősödése, a kereskedők szerint a május 9-i üzletmenet volt az első a sávszélesítés óta, amit nem csak egyoldalú devizavétel jellemzett, hanem kétoldalú, kiegyenlített kereskedés folyt. A kereskedők akkori véleménye szerint a piac hosszabb távon is erős forintra számít. Ebben nagy szerepe volt a pénzügyminisztérium május 9-én bejelentett deviza-liberalizációs szándékának.

A nemzetközi piacokon az euró kurzusa 85,66 dollárcenten történelmi mélységbe jutott május 23-án délelőtt, ennek hatására újabb lendületet vett a forint.

Június 5-én a kereskedők már számítottak arra, hogy a rövidtávú spekulatív tőke előtt is megnyílik a magyar piac, és a Magyar Nemzeti Bank piaczárás után meghírdetett sajtótájékoztatóján be is jelentették a devizaliberalizációt. A forint addigi csúcspontja 8,28 százalék volt az árfolyamsáv erős oldalán.

A június 5-én bejelentett devizaliberalizáció hatására hatalmas fogalomban tovább nőtt a forint értéke, a piac zárásakor 8,86 százalékon állt a centrumtól a sáv erős oldalán.

A magyar fizetőeszköz pontosan 10,00 százalékon zárt június 14-én, ekkor nagy forgalom és hullámzó ármozgás jellemezte a bankközi piacot. A korábban szokásos 5-10 millió eurós kötésekkel szemben már kötésenként 10-20 millió euró értékben adtak megbízást forint vásárlására.

Az MNB június 25-én közölte: az év hátra levő részében naponta 2,9 millió, összesen 366 millió eurót vásárol a devizapiacon. Az államháztartás adósságához kapcsolódó devizakereslet megjelenítésével a piacon a jegybank nem kívánja befolyásolni a forint árfolyamának rövid távú alakulását, az nem is támaszt olyan volumenű keresletet a bankközi devizapiacon, amely intervenciónak lenne tekinthető, hiszen a napi átlagos forgalom 1 százalékát sem éri el - állt az MNB tájékoztatójában.

Másnap mégis 11,61 százalékra távolodott a forint a sávközéptől. A szakértők szerint a jegybank tisztségviselőjének aznapi bejelentése, mely szerint az MNB nem avatkozik be a nyílt piacon mindaddig, amíg a forint a 15 százalékos sávszélt el nem éri, a kezdeti bizonytalanság után további forintvásárlásra indította a külföldi befektetőket.

A forint július első szerdáján az ingadozási sáv erős oldalán, rekordmagasságban 12,28 százalékon zárt, ezzel több, mint 10 százalékponttal erősödött a sávszélesítés óta. Aznap a piacon kisebbfajta pánik alakult ki, mivel olyan pletykák terjedtek el, hogy a jegybank elcsúsztatja a sávot, vagy teljesen felszabadítja a forintot. A híreszteléseket az MNB gyorsan cáfolta, s másnap, csütörtökön kis mértékben gyengült a forint.

A következő napon, pénteken újból felbolydult a piac a jelentős összegű euróvásárlás hatására. Csökkentette a forint népszerűségét az is, hogy több feltörekvő piacról, így Argentínából és Törökországból kedvezőtlen hírek érkeztek. Ezért a forint jelentősen veszített erejéből, pénteki mélypontja 7,50 százalékon volt, és bár utóbb ismét erősödésnek indult, a korábbi csúcsot meg sem közelítette a pénteki zárásban.

(MTI)