Elemzők szerint nem lesz olcsóbb az élelmiszer ősztől

2001.07.19. 8:46

Nem csökkennek az élelmiszerárak az év második felében, noha ezzel kapcsolatos előrejelzések jelentek meg a sajtóban - állítják a Magyar Agrárkamaránál (MAK). A szervezet számításai szerint az erre az évre várható infláció megközelítőleg 40 százalékáért - 3,7-3,8 százalékpontért - az élelmiszerek lesznek a "felelősek" - mondta Mészáros Gyula, a MAK főtitkára.

Hibásak azok a vélekedések, hogy a bő gabonatermés miatt esni fognak a második félévben az élelmiszerárak. Egyrészt jó minőségű búzából nem termett olyan sok, másrészt a pékeknek olyan beruházásokat kell végrehajtani, ami a némileg olcsóbb búzából adódó 5 százaléknyi árelőnyt eltünteti - számolt be a kamara előrejelzéséről Csikai Miklós elnök. A szakember úgy véli, hogy a második félévben szerényebb, de mindenképpen növekvő árakkal kell számolni az élelmiszerpiacon. Ennek éves mértéke 15 százalék a tavalyi szinthez képest, mivel az első félév a KSH szerint 16,2 százalékos élelemdrágulással zárt, míg a MAK a második félévre 14 százalékos áremelkedést prognosztizált.

A húsár növekedése nem fordítható vissza, egyszerűen nincs elég sertés, az első félévben a tavalyihoz képest ismét 222 ezer állattal kevesebbet tartottak az ólakban, ráadásul a kocák száma is 17 ezerrel csökkent. Ma a jó minőségű sertést senki nem adja 400 forint kilónkénti árnál kevesebbért. Az elnök elmondta, hogy számításaik szerint az élelmiszerek 52-56 százalékánál lehet árnövekedésre, 36-38 százalékánál stagnálásra, s mindössze 8-12 százalékánál csökkenésre számítani.

Csikai szerint az agrárpiacon rendet kell teremteni, mégpedig úgy, hogy az EU-hoz hasonlóan a gabonaárakat kell szabályozni. Ez kihatna a takarmányon keresztül a húsárakra éppúgy, mint a liszten keresztül a sütőipari termékekre. Félő azonban, hogy a kormány nem a mezőgazdaság központi problémáján akar segíteni, ugyanis a földügyekkel foglalkozik, s az agrárpiac szabályozása nem szerepel a második féléves jogalkotási menetrendben.

Mészáros Gyula, a kamara főtitkára beszámolt arról, hogy a közgazdászok várakozása ellenére az első félévben átlagosan 16,2 százalékkal dráguló élelmiszerek fogyasztása nemhogy visszaesett volna, hanem 7 százalékkal bővült a mennyiséget tekintve. Ami azt is jelenti, hogy a társadalom igen széles rétege jövedelmének 40-50 százalékát kénytelen élelmiszerre fordítani.

Mészáros leszögezte, hogy ez már a második olyan év lesz, amelyben az inflációs várakozásokat felborítja az élelmiszer árának emelkedése. Az idén várható inflációhoz 3,6-3,7 százalékkal járul hozzá az élelmiszer drágulása. Mindez annak a következménye - s nem a véletlen műve -, hogy a kormány kiszámíthatatlan agrárpolitikát követ. Márpedig az agrártermelés során nem hónapokkal, hanem évekkel előre kell tervezni. A hektikusan változó, hol mélységben, hol magasságokban járó árak elbizonytalanították a termelőket, sokan tönkrementek, mások felhagytak a bizonytalan s nagy tőkebefektetést igénylő termeléssel. Emiatt csökkent olyan kritikus szintre a termelés, ami már hiányt, keresleti piacot alakított ki, s emelte az ismert mértékben az árakat. Mészáros szerint az árfolyam-szélesítés hatása ma nincs jelen az élelmiszerárakban. Amit erősödött a forint két hónap alatt, azt elveszítette az elmúlt héten.

Más véleményen volt a napokban nyilatkozó Raskó György agrárközgazdász. Szerinte júniustól egyre olcsóbbak lesznek a mezőgazdasági alapanyagok. Az áremelkedési tendencia megtörik, a sertés ára elérte csúcspontját, hasonló a helyzet a baromfinál. A búza harmadával olcsóbb, mint egy éve, a várható jó kukoricatermés miatt legalább 30 százalékkal lesz olcsóbb a tengeri is. Ez a takarmányárak olcsóbbodását vetíti előre Raskó szerint, ami az állattenyésztés legnagyobb költségeleme, így a tenyésztők számára könnyebbséget jelenthet.

Mindemiatt elindul egy élelmiszerárszínvonal-csökkenési hullám, amelyet a forint esetleges erősödése miatt egyre olcsóbbá s így a belpiacon is versenyképessé váló importtermékek tovább erősíthetnek.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)