Védelem nélkül maradt a turizmus

Kizárólag a nemzetközi porondon létezik árfolyam-kockázati biztosítás, nálunk jelenleg nincs ilyen lehetőség. Lényegét tekintve ez a turisztikai szakma válasza arra a kormányzati felvetésre, hogy ezen biztosítás megkötésével mérsékelje az ágazat a forint erősödése miatti veszteségeit. Marad tehát vagy a veszteség "lenyelése", vagy az ígéret, hogy a Gazdasági Minisztérium foglalkozik a negatív hatások kivédésével, "néhány" százezer eurós forgalomnál pedig a bankoknál is kivédhető az árfolyamkockázat.

A turisztikai ágazat érdekvédelmi szervezetei a napokban azt kérték a gazdasági tárcától, hogy a forint erősödése után bekövetkezett veszteségeik miatt - visszamenőleges hatállyal - szüntessék meg a turisztikai hozzájárulást, mely lényegét tekintve egy újabb adót jelent a turizmusban dolgozóknak. A szervezetek azt is kérték, hogy az idegenforgalmi szolgáltatások egy részét és az utazási irodák árrését terhelő 25 százalékos áfát 12 százalékra mérsékeljék. A Gazdasági Minisztérium turizmust felügyelő helyettes államtitkára azonban nem tartja elképzelhetőnek, hogy az idegenforgalmi szakma kérésének megfelelően olyan változtatásokat hajtsanak végre, melyhez a két évre szóló költségvetési törvényt módosítani kellene. Budai Zoltán szerint ugyanis az ágazat vállalkozóinak igényei csak ily módon lennének teljesíthetők.

A minisztériumban munkacsoport foglalkozik a forint erősödése miatt a vállalkozásokat ért veszteség csökkentésével, s információk szerint e hónap végére ígérik javaslataikat. Hozzáértők szerint az már bizonyos, hogy a forint erősödése miatt veszteségeket szenvedő turisztikai vállalkozók csak egy tanácsot kapnak, kössenek árfolyam-kockázati biztosítást. A turisztikai helyettes államtitkár is ugyanezt javasolta korábban. Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Közvetítők Szövetségének (MUKSZ) elnöke a javaslat napvilágra kerülése után gyorsan kiderítette: Magyarországon nincs olyan biztosító, melynél az utazási cégek ilyen kockázati biztosítást kötnének. A Magyar Hírlap megkérdezte a Magyar Biztosítók Szövetségét (Mabisz) is, ahol ugyancsak azt a választ adták, hogy árfolyam-kockázati biztosítással nem foglalkozik magyar biztosító.

Csak a nemzetközi biztosítási porondon létezik árfolyamkockázat-biztosítás, de ott is szinte kizárólag közép- és hosszú lejáratra. Magyarországon jelenleg nem létezik ilyen a kínálati palettán. A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) ugyanis 1997-ben megszüntette ezt a termékét - mondta Huber Eszter, a Mehib vezérigazgató-helyettese. A biztosítás korábban is kizárólag a 365 napot meghaladó futamidejű devizaügyletekre vonatkozott. A Mehib az árfolyam-politika változása után azonban elkészített két olyan árfolyamkockázat-biztosítási terméket, amelyet újra lehetne indítani. Igény biztosan lenne rá - vélte a vezérigazgató-helyettes, de a költségvetési hátterű termék bevezetéséhez kormányzati döntésre van szükség. Úgy tudom, a lehetőségről folyik egyeztetés tárcaszinten - tette hozzá Huber Eszter.

Egyed Géza, a Westdeutsche Landesbank ügyvezető igazgatója sem ismer olyan banki vagy biztosítói szolgáltatást Magyarországon, hogy árfolyamkockázat-biztosítás. Vannak viszont olyan banki ügyletek, például a devizahatáridős ügyletek, amelyekkel az ügyfél - ha időben lép - kivédheti az árfolyamkockázatot, azaz bebiztosíthatja magát a kockázat ellen.

A banki fedezeti ügyletek sem mindenhatóak, a sávszélesítés következtében bekövetkezett forinterősödést utólag már nem lehet kivédeni, azt egyszeri veszteségként el kell könyvelni - közölte Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója. (Elismerve, hogy a sávszélesítés nyertesei a bankok voltak.) A bankok által kínált termékek elsősorban arra jók, hogy az árfolyam ingadozása ellen biztosítsák be magukat a vállalkozók. Csakhogy ilyen ügyletet, többnyire alkalmanként, egy-kétszázezer eurónál nagyobb forgalom esetén érdemes kötni.

Iván Gizella, Papp Emília

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Gazdasági Minisztérium