Jön a gazdasági törvényhullám

Várhatóan még augusztusban jóváhagyja a kormány a gazdasági-pénzügyi törvények módosításáról szóló előterjesztéseket. Az egyenként is terjedelmes javaslatok - például az 500 paragrafust tartalmazó tőkepiaci törvény - így már szeptemberben, de legkésőbb októberben a parlament elé kerülhetnek. Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy a módosított törvények már jövő januártól életbe lépjenek.

Három jelenleg érvényben levő törvényt vált fel az új, egyesített tőkepiaci törvény. A kilencvenes évek elején elfogadott befektetésekről szóló, az 1995-ös árutőzsde- és az 1996 értékpapírtörvény helyett életbe lépő szabályozás a teljes tőkepiacra érvényes előírásokat tartalmaz majd, és újraformálja az egyesített felügyelet szervezetét és jogállását is. A biztosítás-, pénztár-, értékpapír- és bankfelügyelet összevonásából létrejött Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a tervek szerint új tanácsadó testületet hoz létre, és a jelenlegi egy helyett két alelnökkel működik majd tovább. A korábbi elképzelésekkel szemben nem alakul át gazdasági társasággá - részvénytársasággá - a felügyelet. Ennek oka a Magyar Hírlap információi szerint az, hogy a Legfőbb Ügyészség aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy egy részvénytársaság rendelkezhet-e államigazgatási jogkörrel.

A tőkepiaci törvényben több olyan új pénzügyi instrumentum bevezetése is szerepel - így az értékpapír-kölcsönzés -, amelyek eddig nem szerepeltek a szabályozásban. Az új törvény megkönnyíti a kötvénykibocsátás feltételeit, így talán életre kelhet a hazai kötvénypiac is. Bár az előterjesztésekben szerepel, nagy valószínűséggel nem szavazza majd meg a parlament a PSZÁF rendeletalkotási jogát. Mint ismeretes, ez a kezdeményezés idén tavasszal már elbukott, elfogadásához kétharmados parlamenti többség szükséges.

A módosítások második csomagjában többtucatnyi változtatás érinti majd a személyi jövedelemadót, a társasági jövedelemadót, a vám- és illetékadókat, az adózás rendjéről szóló törvényt, de módosul a biztosítási, a szerencsejáték-, a koncessziós és a számviteli törvény is. Jelenlegi formájában megszűnik a devizatörvény és a devizaliberalizációt követően értelmét veszti a devizabűntett fogalma is. A devizatörvény helyett egy, főleg adatszolgáltatásra szolgáló törvény készülne. Szintén kora ősszel terjesztik az Országgyűlés elé a tavalyi évről szóló zárszámadást, és ezzel kapcsolatban az államháztartási törvény néhány kisebb módosítását is. Mindezen javaslatok várhatóan már e hónap végén a kormány elé kerülnek, hiszen a törvények jelentős részét november 15-éig ki kell hirdetni. Az adó- és vámtörvényeket ugyanis a hatálybalépés, vagyis 2002. január 1-je előtt 45 nappal ki kell hirdetni. Azaz a parlamenti vitára és a végszavazásra november közepéig sort kell keríteni.

Szakonyi Péter

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Gazdasági Minsztérium

PSZÁF