Csökkent az ipari termelés júniusban

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint júniusban 9,5 százalékkal csökkent az ipari termelés májushoz képest, a tavalyi év hasonló időszakához képest ugyanakkor változatlan maradt. A termelés visszaesését a nagyvállalatok kibocsátásának csökkenése okozta. Kutatói vélemények szerint a csökkenésre számítani lehetett, a visszaesés mértéke azonban meglepetésként ért mindenkit.

Az ipari termelés az előzetes, szezonálisan és munkanap tényezővel kiigazított adatok szerint 9,5 százalékkal csökkent júniusban májushoz képest, és nem változott az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden. Kiigazítatlan adatok szerint az éves csökkenés 1,2 százalék volt júniusban. Az idei év első hat hónapjában az ipari termelés 7,6 százalékkal nőtt 2000 első félévéhez képest.

Az ipari termelés májusban a szezonálisan és munkanap-korrekcióval kiigazított, végleges adatok szerint egy hónap alatt 3,4 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbi szintet 7,8 százalékkal haladta meg, szemben az áprilisban regisztrált 2,2 százalékos havi, és 9,4 százalékos éves növekedéssel.

Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója elmondta: az ipari termelés júniusi csökkenése nem lepte meg, a visszaesés mértéke azonban igen.

A termelés volumenének visszaesése a nagyvállalatok kibocsátásában bekövetkezett csökkenésre vezethető vissza - áll a KSH elemzésében, melyet Belyó Pál is megerősített. A kutató az ipari termelés növekedési ütemének mérséklődését részben az európai uniós konjunktúra tavaly év vége óta tapasztalható visszaesésével indokolta, illetve azzal, hogy a termelés szempontjából meghatározó nagyvállalati körben csökkent a rendelésállomány. Hozzátette: a rendelésállomány mérséklődése miatt elképzelhető, hogy több külföldi tulajdonú nagyvállalat visszafogta termelését.

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint egyértelmű volt az ipari termelés lassulása 2001-ben, az első félév mindössze 7,6 százalékos bővülése azonban még kisebb mint vártuk, így elképzelhető, hogy az ipar éves növekedése hosszú évek után ismét egy számjegyű lesz.

Hegedűs Miklós szerint a féléves adtok ismeretében nem valószínű, hogy valóra válik korábbi 12 százalékos előrejelzésük az ipari termelés éves szintű bővülésére. Ez egyben azt is jelenti, hogy a GDP idénre várt 5 százalékot megközelítő bővülése is elmarad.

Az igazgató emlékeztetett arra, hogy az ipar legdinamikusabban fejlődő ágazatai torpantak meg, mint például az elektronikai ágazat. A kereskedelem és az építőipar ugyan jelentősebb növekedést mutatott az első félévben, de ezek hozzájárulása a GDP-hez jóval csekélyebb.

Hegedűs Miklós szerint a növekedési ütem szempontjából a második félévben kedvezőbb lesz a helyzet, mint az első félévben, miután tavaly az első félévben még kiemelkedő eredményeket mutatott az ipar bővülése, és így magas volt a viszonyítási alap.

(MTI)

Ajánlat:

Központi Statisztikai Hivatal