<P>Milliárdokat költöttek beruházásokra a külföldi autópálya-kivitelezők</P>

A miniszterelnök azon óhaja már korábban is megvalósult, hogy Magyarországon magyarok építsenek fővállalkozóként autópályát - reagáltak a Magyar Hírlapnak Orbán Viktor kijelentéseire külföldi tulajdonú magyarországi útépítő cégek. Eddig egyetlen autópálya-építőnél sem dolgozott egyetlen külföldi munkás sem - tudta meg a Magyar Hírlap.

Az tagadhatatlan, hogy az M3-as autópálya Gyöngyöstől Füzesabonyig tartó negyven kilométeres szakaszát külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon bejegyzett vállalatok konzorciumba tömörülve építették meg. (Betonútépítő Nemzetközi Rt., Magyar Aszfalt Rt., Strabag Rt., Hídépítő Rt.) De az is igaz - mondták el a Magyar Hírlapnak az útépítésben jártas szakemberek -, hogy ezek a cégek egyetlen külföldi munkást sem alkalmaztak. Sőt, a munkák zömét, egyes adatok szerint nyolcvan százalékát, saját kivitelező kapacitásukkal végezték el. Az autósztráda építésén 900-1500 magyar munkást foglalkoztattak. A munkát egyéb-ként nyílt nemzetközi tenderen - amelyen török, spanyol, portugál, francia vállalatok is indultak - nyerték el. Akkori (1996-os) árakon egy kilométernyi autópályát - áfa nélkül - 639 millió forintért építettek. (Ez ma, egyes számítások szerint a többéves inflációval megspékelve is csaknem húsz százalékkal alacsonyabb árat jelentene, mint a Vegyépszer-Betonút Rt. által vállalt ár.)

Csak emlékeztetőül: a Vegyépszer-Betonút sztrádaépítő konzorcium az M3-as Füzesabonytól Polgárig terjedő 62 kilométeres szakaszát - ugyancsak áfa nélkül - 1 milliárd 90 millió forintért építi kilométerenként.

Sokszor vádolják a kormánypártok az itthon bejegyzett, külföldi tulajdonban lévő kivitelező vállalatokat azzal is, hogy kiviszik az országból a hasznot. Ennek az állításnak éppen az ellenkezőjét bizonyítják a külföldi tulajdonban lévő magyarországi cégek évekre visszamenőlegesen kigyűjtött cégbírósági adatai. A Hídépítő Rt. például 1993-tól 1999 végéig több mint 1,3 milliárd forint mérleg szerinti eredményt produkált. A cég ugyanezen idő alatt 1 milliárd 971 millió forintot költött beruházásra, 771 millió forint társasági adót fizetett és mindössze 266 millió forint osztalékot fizetett ki.

A Betonútépítő Rt. 1992-től 1999 végéig 269 milliós nyereséget realizált, osztalékként egyszer, 1994-ben 580 millió forintot fizettek ki. Beruházásra viszont 3,3 milliárdot költöttek, emellett társasági adóra 337 millió forintot fizettek.

A Magyar Aszfalt 1990-től 1999 végéig 5,5 milliárdos nyereséget produkált, osztalékra 3,7 milliárdot fizettek, társaságiadó-kötelezettségük meghaladta a másfél milliárd forintot. Beruházásra ez a nagyvállalat több mint 12 milliárd forintot költött a tíz év alatt.

Az osztrák Strabag Rt. 1995-től 1999 végéig csaknem hárommilliárdos nyereséget termelt, osztalékra 500 milliót költöttek. Társasági adót 1 milliárdot fizettek be a költségvetésbe, s ötéves működésük alatt több mint 3 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg.

Az Egri Útépítő Rt.-ről 1991 óta állnak rendelkezésre adatok. Ez idő alatt a cég 1,6 milliárdot fordított beruházásokra, osztalékra mindössze alig több mint 160 milliót fordítottak.

Érdemes még a kivitelezők között megemlíteni az ugyancsak külföldi tulajdonban lévő Alterra Építőipari Kft.-t, ez a vállalat 1991-től kezdődően összesen 1,6 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre, de a tulajdonosok zsebébe csak 316 millió forintnyi osztalék vándorolt kilenc év alatt. Az államnak viszont 225 millió forintnyi társasági adót fizettek.

A hat nagyvállalat tehát több mint 23 milliárd forintot költött el beruházásokra Magyarországon. Több mint 4 milliárd forintot fizettek be a költségvetésnek társasági adó címén, s osztalékra a felsorolt évek alatt 5,5 milliárdot költöttek.

Változatok sztrádafejlesztésre

Az M1-es autópálya Győr és Hegyeshalom közötti szakaszának megépítésére Schamschula György, az Antall-Boross-kormány közlekedési minisztere kötött koncessziós szerződést. A később "Európa legdrágább útjaként" elhíresült 42 kilométeres szakasz durván 40 milliárd forintba került. '96. januári megnyitásakor 900 forintot kellett fizetni a személyautók után. A tulajdonos Elmka Rt. csődje után 1999 augusztusában került állami tulajdonba a sztráda. A becsődölt társaság akkor 52 milliárd forintra rugó hiteltartozásait 20 év alatt fizetik vissza, ami így összességében 120-130 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek.

Az M5-ös autópálya felújítására és Kiskunfélegyházáig történő megépítésére szintén Schamschula György írta alá a koncessziós szerződést a később megalakult AKA Rt.-vel. A pályát teljes egészében 1998 júniusában adták át, a beruházás - a szerződés szerint - 70,7 milliárd forintba került, amit a társaság saját tőkéből, illetve bankhitelből fedezett.

Az M3-as Gyöngyös és Füzesabony közötti szakaszának megépítésére már a Horn-kormány kötött szerződést. Felismerve a magánkoncessziós szerződések negatív következményeit - magas használati díj, emiatt kisebb forgalom -, már állami beruházásban, illetve az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Kreditanstalt für Wiederaufbau hiteleiből valósult meg. A 44 kilométer hosszú szakasz teljes költsége 36 milliárd forint volt.

Iván Gizella

(Magyar Hírlap)

Korábban: