Kétszázötvenmilliárdot szentesítenek az utólagos gombnyomással

Vágólapra másolva!
Az ellenzék és az elemzők tiltakozása ellenére folytatja a kormány a tavaly elkezdett gyakorlatát, miszerint a megelőző évi zárszámadási törvényjavaslat részeként módosítja az adott év költségvetését. A pénzügyminiszter korábbi közlése szerint hozzávetőleg 250 milliárd forint sorsáról rendelkezik majd a kormányoldal egy gombnyomással.
Vágólapra másolva!

A kormány mai ülésén tárgyalja a tavalyi évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, amelynek részeként több ponton módosulnak a központi büdzsé, valamint a társadalombiztosítási alapok idei előirányzatai. Varga Mihály pénzügyminiszter elmondása szerint a központi költségvetésben megközelítően 150 milliárd forint, míg államháztartási szinten további 100 milliárd forint többletbevétellel számol a Pénzügyminisztérium (PM). Ennek azonban a kiadási oldalon is megvan a helye.

Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy mire kell az a 41 milliárd forint, amivel az általános tartalékra eredetileg előirányzott, 36,7 milliárd forintot toldanák meg. A tartalékból ez idáig nem túl sokat költött a kormány. A legnagyobb tétel az árvízkárok enyhítésére megszavazott 13,7 milliárd forint. A pénzügyi tárca lapunk kérdésére nem kívánta megindokolni, miért van szükség az eredeti tervezet megduplázására. Egyébként ez az az előirányzat, amely felett szinte teljesen szabadon rendelkezhet a kormány.

A PM számításai szerint az idén általános forgalmi adóból az eredetileg tervezettnél 87,5, személyi jövedelemadóból 62, társasági adóból pedig 13 milliárd forinttal több folyik be a költségvetésbe. A vámbevételek 20 milliárd forinttal haladják meg a tervezettet.

Csökkenti viszont a bevételeket, hogy elesik a költségvetés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 36 milliárd forintos osztalékbefizetésétől, az infláció lassabb ütemű csökkenése miatt pedig több mint tízmilliárddal növekednek a kamatkiadások. Emellett 25 milliárd forinttal többet juttatna a kormány a Széchenyi-terv programjaira. Ennek részleteit szintén homály fedi.

A nyugdíjbiztosítási alap kiadási előirányzata összességében mintegy 58 milliárd forinttal növekszik a tervezett 1117 milliárd forinthoz képest. Ebből 45 milliárd forint kell a nyugdíjemeléshez, amihez elegendő forrást biztosít a tb-járulékbevételekből várható 30-40 milliárd forintos többlet, valamint a tavalyi pluszbevételekből letéti számlán elkülönített 15 milliárd forint. További 13 milliárd forintot juttat a központi költségvetés a korengedményes nyugdíj miatti tartozás kiegyenlítésére. Ugyancsak 57 milliárddal költhet többet az egészségbiztosítási alap is, amiből megközelítően 35 milliárd forint a gyógyszerkassza pluszkiadásaira megy el. Emellett még 18 milliárd forintnyi támogatásra van szüksége az egészségbiztosítási alapnak a gyógyító-megelőző ellátásokra, gyógyászati segédeszközökre, valamint a rokkantságinyugdíj-kiadásokra.

A kormány szerint láthatóan nincs jelentősége annak, hogy százmilliárdokkal elszámolta magát az Országgyűlés a kétéves költségvetés elfogadásakor, hanem az a lényeges, hogy nem változtak a fiskális politika céljai, a gazdasági növekedés mellett továbbra is változatlan számokat követ a kormányzat az állami újraelosztás, a jövedelemcentralizáció és a hiány csökkentése területén - derül ki Varga Mihály szavaiból. A pénzügyminiszter sietett leszögezni, hogy a kormány nyári döntései nem befolyásolják az ez évi költségvetést. Egyedül a Széchenyi-terv termálprogramjának 10 milliárd forintos kiegészítéséhez kell pénz a központi büdzséből, bár ennek pénzügyi hatása is inkább 2002-ben jelentkezik. A Balaton környéki csatornafejlesztésekre szánt 3,6 milliárd forintot az általános tartalékból különítenék el, a tiszai árvízi helyreállítás 10 milliárd forintos pluszköltségét a tárcák kereteinek átcsoportosításával oldják meg. A családi gazdaságok támogatására szánt mintegy 20 milliárd forint a jövő évi, illetve a 2003-as költségvetést érinti.

(Népszava)