Hoppon maradhatnak a rizikós utazási irodák

2002.02.14. 11:34

A hazai piacon dolgozó 640 utazásszervező iroda közül még egyetlenegy sem tette le a további működéséhez elengedhetetlen megemelt kauciót - értesült a Magyar Hírlap. A forgalomtól függően akár a százmillió forintot is elérő vagyoni biztosíték készpénzben történő letétbe helyezését kevesen engedhetik meg maguknak, ehelyett inkább a biztosítókkal szerződ(né)nek a kockázat átvállalására.

Az idő szorít, hiszen az utazásszervező vállalkozásoknak október 28-áig kell igazolniuk, hogy eleget tettek a vagyoni biztosítékuk drasztikus felemelésével kapcsolatos kötelezettségüknek. Eszerint az éves nettó árbevétel 12 százalékát biztosítékként kell felmutatniuk. Ám ha valamelyik iroda külön repülőgépet bérel, azaz charterjáratot üzemeltet, akkor 20 százalékot kell igazolnia. A kaució ilyen drasztikus emelésére azért volt szükség, mert a korábban érvényes utazásszervezésről szóló rendeletben meghatározott összegek nem voltak elegendőek egy-egy utazási botránynál - lásd: HTC, Jorgos Travel csődje - az utasok külföldről történő hazahozatalára, s kártalanítására. Az irodáknak elvileg van lehetőségük arra, hogy a kaucióra banki garanciát kérjenek, sőt letehetik a megszabott összeget készpénzben is. Erre azonban valószínűleg csak a pár milliós forgalommal rendelkezőknél van esély. Bankgaranciát a tapasztalatok szerint többnyire csak az a cég kaphat, amelyiknek megfelelő ingó-, illetve ingatlanvagyona van. S a honi utazási irodai piacon ilyenek nincsenek sokan.

Ráadásul a biztosítás sem lesz olcsó, a nemzetközi tapasztalatok szerint a kaució 3-5 százalékát kérik el biztosítási díjként. Nálunk a számítások szerint egy négymilliárdos árbevételt produkáló, chartereztető irodának 800 milliós kauciót kell igazolnia. Ennek az összegnek az 5 százaléka, 40 millió forint az egy összegben fizetendő évi biztosítási díj. Nem kis összegekről van tehát szó, s nem véletlen, hogy fő a fejük az irodáknak. A Magyar Hírlap információi szerint a vagyoni biztosíték biztosítás formáját választó utazási vállalkozások ma még többségében nem tudják, mekkora összeget kell majd letenniük a biztosítóknak. S hogy ezért ki a hibás? Az utazási irodák a biztosítóktól várják az ajánlatot, a biztosítók pedig azt várják, hogy az utazásszervezők megkeressék őket. A biztosítók azonban - saját biztonságuk érdekében is - vélhetően minden céggel egyedi megállapodásra készülnek. De feltehetően így is akadnak majd olyanok, amelyek biztosítását nem vállalják a hazai biztosítótársaságok, mert úgy ítélik meg, túl nagy lenne a kockázat.

Az Európai Utazási Biztosító vezérigazgatója, Bartók Nagy András viszont azt mondja, ők senkit nem utasítanak el, legfeljebb a felajánlott díj a kockázatnak megfelelő mértékű lesz, s a vállalkozók ezt nem tudják vállalni. Nem az a baj egyébként, hogy a biztosítók nem adtak eddig ajánlatot az irodáknak, mondta Bartók Nagy András, hanem az, hogy a ma piacon lévő 640 utazásszervezőből eddig mindössze a legjobban működő tíz cég érdeklődött a biztosítási változatok iránt. Hozzátette: jó cég biztosítás nélkül nem marad, s az is bizonyos, hogy nem lesz két egyforma ajánlatuk, hiszen minden céget az általa képviselt pénzügyi kockázat alapján bírálnak majd el. Sajnos az utazási piacon nem túl jók a tapasztalataik, az irodák gazdálkodása sokszor áttekinthetetlen, dívik az úgynevezett "kettős" könyvelés.

Horváth Péter, a QBE Atlasz biztosító utasértékesítési igazgatója viszont már arról tud beszámolni, hogy egy bizonyos szinten már elkészültek az ajánlattervezetükkel. Ez a biztosító is esetenkénti, egyedi elbírálásokra készül. Az utazásszervezők több mint fele egyébként velük áll kapcsolatban. A kisebb cégekkel valószínűleg könnyebb lesz megkötni a biztosítást, mondta, de a cég azt szeretné, ha a nagyobbakkal is simán mennének a tárgyalások. Ennek érdekében több külföldi viszontbiztosítóval is felvették a kapcsolatot. A biztosítók rendszerint viszontbiztosítást kötnek, így van ez a magyar cégeknél is. Legtöbbször külföldi biztosítót kérnek fel viszontbiztosításra. Ők viszont nem ismerik ezt a piacot, s ha meglátják a veszteséges mérlegeket, a tőkeszegény cégeket, megriadnak, elállnak az üzlettől, vagy egyedi kockázatelbírálást szeretnének, mondja Horváth Péter. A biztosításhoz sok esetben auditált mérlegre lenne szükség, de alig van utazási iroda, amelyik ilyennel rendelkezne.

A külföldi biztosító azt is mondhatja: vállalják a viszontbiztosítást, az elsődleges kockázatot azonban nem. Ilyenkor abban az esetben nincs csak gond, ha a magyar iroda úgy látja, érdemes az iroda mögé állnia. Ám ha ez a cég is túl nagynak érzi a kockázatot, az utazási cég hoppon maradhat.

Iván Gizella

(Magyar Hírlap)