Ősszel sok kivitelező emelne árat

2001.08.29. 9:19

Az építőipari cégek - az előző évek júliusi felméréseinek eredményeivel összevetve - kedvezőbben ítélik meg helyzetüket, állapította meg a Kopint-Datorg legfrissebb konjunktúratesztjében. A konjunktúra, piackutató és számítástechnika részvénytársaság szerint a válaszadók termelésük és szerződésállományuk nagyságával változatlanul elégedetlenek, ám jóval kisebb mértékben, mint a megelőző két évben. Saját helyzetüket jobbnak látják, mint tavaly júliusban, de kevésbé jónak, mint 1998 júliusában, a nagy építőipari fellendülés idején.

Az építőipari cégek helyzete - saját megítélésük szerint - sokkal jobb, mint tavaly júliusban volt, de kevésbé kedvező, mint két évvel korábban, derül ki a konjunktúratesztből. A válaszadók 31 százaléka szerint jó, 18 százaléka szerint rossz, 51 százaléka szerint közepes cége helyzete. A felmérésből kitűnik, hogy a közép- és észak-magyarországi vállalkozások helyzete az átlagosnál jóval kedvezőbb, a dunántúliaké az átlagosnál sokkal kedvezőtlenebb. A szerkezetkész épületek, építmények kivitelezését főtevékenységként végző cégek nagyon pozitívan, az épületgépészeti szerelést végzők pedig nagyon negatívan nyilatkoztak helyzetükről. Az 51-100 főt foglalkoztatók gazdasági közérzete az átlagosnál jobb, a 100 főnél többet foglalkoztatóké rosszabb.

A megkérdezettek a következő félévre vonatkozó várakozásaikban derűlátóak: 48 százalékuk gondolja úgy, hogy helyzete javul, 46 százalék szerint változatlan marad, és csak 6 százalék számít helyzete romlására. A vállalkozások nagysága rendszerint meghatározó a rövid távú kilátások megítélésében. A kis cégek az átlagosnál jóval kevésbé optimisták, a közepes méretűek várakozásai az átlagosnak megfelelőek, a nagy cégek az átlagosnál jóval derűlátóbbak. A dunántúli vállalkozások a legkevésbé, az alföldiek a leginkább bíznak a javulásban. A szerkezetkész épületek, építmények alágazatba tartozó cégek körében az átlagosnál kisebb a javulást és az átlagosnál nagyobb a romlást prognosztizálók aránya, a rossz helyzetben lévő épületgépészeti szerelés alágazatban viszont az átlagosnál nagyobb a javulásra számítóké, és elhanyagolható a romlást várók aránya.

 A cégek kedvező rövid távú várakozásaiban alapvető szerepe van annak, hogy tavasz óta nem csökkent az építőipari kereslet növekedésére számítók aránya. (A szezonalitás miatt a vállalkozások júliusban - és még inkább októberben - jellemzően a kereslet visszaesésére számítanak. A válaszadók 47 százaléka az építőipari tevékenység iránti kereslet élénkülését, 49 százaléka változatlanságát, 4 százaléka lanyhulását prognosztizálta.

A magyar gazdaság helyzete az építőipari cégek szerint 2000 eleje óta a korábbiaknál kedvezőbb. A következő fél évre vonatkozó termelési prognózisok jóval kedvezőbbek, mint tavaly és tavalyelőtt júliusban voltak, és majdnem annyira optimisták, mint 1998 júliusában. A válaszadók 50 százaléka nem számít a termelési volumenének változásával, 40 százaléka a volumen növekedését, 10 százalék csökkenését prognosztizálja. (Most az optimista cégek aránya 30 százalékponttal nagyobb, mint a pesszimistáké, egy évvel korábban 12, két éve 17, 1998-ban 36 százalékpont volt a különbség.) Az átlagosnál kisebb az optimista cégek aránya a dunántúli, valamint a legfeljebb 50 főt foglalkoztatók körében, az átlagosnál nagyobb a közép-magyarországi, továbbá a 100 főnél többet foglalkoztató vállalkozások között. A termelési prognózisok valamennyi építési tevékenység várható alakulásával kapcsolatban optimisták, kivéve a terület-előkészítési munkákat, amelyeknél alig várnak volumennövekedést. Szerződésállományukkal a cégek 2001 júliusban is - az eddigi júliusi felmérésekhez hasonlóan - elégedetlenek, de elégedetlenségük csökkent. A következő fél évben várható szerződéskötések számára és volumenére vonatkozó vállalati prognózisok javultak, jóval bizakodóbbak, mint a megelőző két év júliusában voltak (de még nem érik el az 1998. évi nagyon pozitív várakozásokat). Mivel a termelési előrejelzések is kedvezőbbek, a termelésre és a szerződéskötésekre vonatkozó prognózisok összhangba kerültek.

Az építőipari kapacitások várható kihasználása - a termelésre és a szerződéskötésekre vonatkozó prognózisokhoz hasonlóan - sokkal jobb, mint 2000 és 1999 júliusában volt, azonos a nagyon kedvező 1998 júliusi eredményekkel. Az őszi hónapokra a válaszadó cégek 41 százaléka tervez áremelést. Ez kedvező arány, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy júliusban általában a legkisebb az áremelési szándékot jelző cégek aránya. (Az áremelést tervezők köre 1998 óta évről évre szűkül. 1998-ban a válaszadó cégek 56 százaléka, 1999-ben 47, 2000-ben 44 százaléka jelezte, hogy a következő fél év során emeli árait.) A vállalkozások 53 százaléka nem tervezi árait változtatni, 6 százaléka árcsökkentést tervez. A tervezett áremelések mértéke is kedvezőbb, mint az előző évek júliusában. Idén az áremelést tervező cégek 40 százaléka a korábbiakkal azonos, 60 százaléka kisebb mértékben tervezi árait módosítani.

Az építőipari vállalkozások pénzügyi helyzete 2001 második negyedévében - az első negyedévihez viszonyítva - kedvezőtlenebb volt. A harmadik negyedévben várható pénzügyi helyzetet a második negyedévihez képest a cégek 44 százaléka változatlannak, 35 százaléka javulónak, 21 százaléka romlónak prognosztizálta.

Iván Gizella

(Magyar Hírlap)