Meghamisította a tavalyi mérleget a kormány

2001.09.18. 15:34

Megsértette a kormány az államháztartási törvényt azzal, hogy múlt év végén a parlament jóváhagyása nélkül letéti számlára helyezett 94,5 milliárdot - szögezi le az Állami Számvevőszék a 2000. évi zárszámadásról készített jelentésében.

A kormány már akkor törvénytelenül járt el, amikor saját hatáskörben rendelkezett a költségvetési többlet sorsáról. Az államháztartási törvény előírásai ugyanis nem hatalmazzák fel a kormányt sem a központi költségvetési többlet felhasználására, sem a parlament által elfogadott előirányzatok növelésére, s csak veszélyhelyzetben - az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetve annak következményei elhárítása érdekében - hozhat átmeneti intézkedéseket, amelyekről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia - magyarázza jelentésében az ÁSZ.

A következő hibát ott követte el a pénzügyi tárca, hogy letéti számlára utalta a felpántlikázott összeget, holott ezt a hatályos jogszabályi előírások nem teszik lehetővé. A kormány egyszerű határozattal múlt év december 21-én összesen 75 milliárd forintot helyezett a központi letéti számlára a tavalyi többletbevételekből, s további 19,5 milliárd forintot a Gazdasági Minisztérium letéti számlájára utalt át az állami támogatású bérlakásprogram előirányzatából. A többlet ahelyett, hogy a bevételeket gyarapította volna, teljesített kiadásként jelenik meg a múlt évi költségvetés mérlegében, kormányzati rendkívüli kiadások címen. Szakértők már ez év elején figyelmeztettek arra, hogy minden bizonnyal törvénytelenül számolta el kiadásként a Pénzügyminisztérium az előzetes mérlegben a letéti számlákra utalt többletbevételt.

Az államháztartási törvény ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a letétbe helyezést nem lehet a költségvetési hiányt vagy többletet módosító kiadásként elszámolni. A Pénzügyminisztérium illetékesei ellenben több fórumon és az újságírók sorozatos megkeresésére folyamatosan azt válaszolták, hogy az eljárást teljes egészében az államháztartási törvénnyel összeegyeztethetőnek tartják. A PM álláspontja szerint teljesen jogszerű, hogy csaknem százmilliárdnyi többletbevétel először a kiadási oldalon jelenik meg, s csak azután könyvelik el a bevételek között. Ráadásul úgy, hogy a tavalyi többletbevételek az idén jelennek meg a bevételek között, mégpedig nagyrészt nem a központi költségvetésben. A nyugdíj-kiegészítésre elkülönített 15 milliárdot bizonyosan a nyugdíjbiztosítási alap kapja meg, sőt - a Tállai András politikai államtitkár által elmondottak szerint - a letéti számlán elkülönített összegből megmaradt 25 milliárd forintot szintén a társadalombiztosítási alapok között osztanák el.

A kormány csak akkor járt volna el szabályszerűen, ha a tavalyi költségvetési bevételek között jelenítette volna meg az év végén keletkezett 94,5 milliárdnyi többletet, csökkentve így a költségvetés hiányát - válaszolta lapunk kérdésére Bihari Zsigmond, az ÁSZ igazgatója. Kérdéses, hogy mennyiben lesz foganatja a számvevőszék megállapításainak, mivel az államháztartási törvény nem tartalmaz szankciókat arra nézve, ha a kormány túllépi a jogszabályban meghatározott hatáskörét.

Az ellenzék egyenesen mérleghamisítással vádolja a kormányt, s a múlt évi költségvetés egyenlegének módosítására szólítja fel az Országgyűlést. Az ÁSZ megállapításainak megfelelően a tavalyi mérlegben egyértelműen a bevételek között kell elkönyvelni a letéti számlára helyezett többletet - hangoztatta lapunk kérdésére Szekeres Imre, a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának szocialista elnöke. Így a tavalyi költségvetés GDP-arányos hiánya lapunk számítása szerint a zárszámadásban előterjesztett 2,8 százalék helyett csak 2,1 százalék lenne. Szekeres szerint a kormányfőnek felelősségre kellene vonnia a hibáért a tavalyi mérleget jóváhagyó pénzügyminisztert. Az MSZP szerint megérett az idő az államháztartási törvény újrafogalmazására. A szocialisták továbbra is azt szorgalmazzák, az államháztartási törvény egyértelműen mondja ki, hogy a bevételek meghatározott mértékű túlteljesülése esetén is külön törvényben módosítani kelljen a költségvetést. Jelenleg ugyanis csak a pótköltségvetésre vonatkozó szabályokat fogalmaz meg az áht. arra az esetre, ha év közben úgy változnának meg a körülmények, hogy azok az egyes alrendszerek egyenlegét tartósan és jelentősen veszélyeztetnék, s a költségvetés, illetve a tb-alapok tartalékai nem lennének elegendőek a kiadási előirányzatok teljesítésére.

Dutka Noémi

(Népszava)

Ajánlat:

ÁSZ