A minimálbér-emelésen a költségvetés nyer

Vágólapra másolva!
Gazdasági megfontolásokkal aligha magyarázható a kétéves költségvetésben meghatározott minimálbér-emelés - vélik független szakértők. Ami biztos: az ebből származó tb-, egészségügyi, munkaadói járulékok csak az öt főnél többet foglalkoztató versenyszférában 23,7 milliárd forinttal növelik a költségvetés bevételét. Herczog László, a Gazdasági Minisztérium tanácsosa szerint a reálgazdaság fejlődése ezt a terhet is elbírja.
Vágólapra másolva!

A kormány által szorgalmazott, 50 ezer forintos minimálbér-emeléssel kapcsolatos számítások igencsak elméletiek, hiszen azt ma még senki sem tudja, hogy hány vállalkozás fog megszűnni, és mennyivel nő meg a munkanélküliek száma. Az előző, 40 ezer forintos minimálbér- emelésnél is voltak ugyan hasonló félelmek, ám ezek nem váltak valóra. A szakértők állítása szerint azért, mert a vállalatok minden tartalékukat mozgósították. Csakhogy azóta nem készült felmérés arról, hogy az emelést követő évben a megszűnni kényszerült kisvállalkozások miért adták be a kulcsot, s a nyereségből veszteségbe fordult cégek eredményét mennyire befolyásolta a minimálbér emelése. (Nem is szólva arról, hogy a forint csaknem tízszázalékos felértékelődése is negatívan befolyásolja e szektor versenyképességét.)

A gyakorlat azt mutatja, hogy ott, ahol csak alapbért kap a munkavállaló, a minimálbér- emelés egyértelműen csak a munkaadó számára jelent plusz- terhet. Ahol sok a mozgó jövedelem, vagyis a jutalom, prémium, ott át tudják alakítani a bérszerkezetet, úgy emelik a minimálbért 25 százalékkal, hogy megszüntetik a "mozgóbért". Ekkor a többi dolgozó sem kap béremelést, vagy csak 6-8-10 százalékot, amennyit egyébként is kaptak volna. Így a belső bérszerkezet eltolódik a fix jövedelmek felé, és ez teljesen legális - állítják a szakértők.

Gyakori, hogy nem nyolc, hanem hat órában foglalkoztatják az embereket - persze csak papíron. A munkavállaló pedig tűri, mert még mindig jobb kevesebb pénzért dolgozni, mint munkanélkülinek lenni. Nem ritka, hogy a munkaadó megemeli ugyan a minimálbért, mert ez kötelező, ám a többi munkavállalónak ennyivel kevesebb béremelést ad.

Többek között ezért állítják az elemzők, hogy a minimálbér- emelés egyszerű reklámfogás. Mert szép képet fest ugyan a bérszínvonal alján elhelyezkedőket támogató kormányról, csak éppen a gazdasági törvényszerűségeket hagyja figyelmen kívül. Nem számították ki a minimálbér-emelés hatását az általános bérszínvonalra, és nem modellezték a gazdálkodó szervezetek viselkedését, nem készültek hatástanulmányok.

Arra, hogy milyen béraránytalanságok lesznek az 50 ezer forintra emelt minimálbér bevezetésekor, jó példa a pedagógusoké, ahol egy főiskolát végzett pályakezdő bruttó fizetése 56,5 ezer forint, a pedellus viszont bruttó 50 ezret kap majd. Az egészségügyben a teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai állományúak bruttó átlagbére az idei első fél évben 59 ezer forint, míg az orvosoké 94,5 ezer forint volt a KSH szerint. A járulékok levonása után a fizikai dolgozó csaknem 42 ezer, az orvos 61 ezer forintot vihetett haza. A textiliparban a fizikai munkások bruttó átlagbére júniusban 55 788 forint volt, ez nettó 48 230 forintot jelent.

Cseh József, a Magyar Könynyűipari Szövetség főtitkára szerint a tagvállalatok döntő többsége 44-46 ezer forintos minimálbér-emelést tud csak elfogadni, ugyanis a forint felértékelődése miatti veszteségeik következtében képtelenek előteremteni a forrásokat az 50 ezer forintra való minimálbér emeléshez. Ezzel párhuzamosan szükségesnek tartják a tb-terhek további csökkentését és ésszerűbb kompenzációs intézkedéseket. Az idei kompenzációs rendszert ugyanis hatástalannak minősítik. A szövetség tagvállalatai a 40 ezer forintos minimálbér emelésére már felhasználták összes eszközeiket - létszámcsökkentés, mozgó bérek alapbéresítése, normaszigorítás - ezt 2002-ben már nem tudják megismételni.

Herczog László, a Gazdasági Minisztérium tanácsosa szerint a kormány arra számít, hogy a gazdaság az 50 ezer forintos minimálbér-emelést kedvezően fogadja, a foglalkoztatottság továbbra is kedvezően alakul, és a reálgazdaság fejlődése ezt a terhet is elbírja. Abban társadalmi konszenzus van, hogy nálunk az EU-hoz képest is alacsony a bérszínvonal, tehát a kormány egy újabb lépést tesz annak érdekében, hogy csökkentse ezt a különbséget. Arra pedig, hogy a gazdaság miként reagált a minimális béremelésre, csak 2002-ben kapunk választ - állítja a tanácsos.

Ungvárszki Ágnes, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) közgazdasági igazgatója és Geiger Tiborné gazdasági szakértő már kevésbé optimista. Számításaik szerint, amelyet csak a versenyszférában és a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokkal kapcsolatban végeztek el, a minimálbér-emelés 617,7 ezer főt érint. A vállalkozásokat terhelő összes költség (évente) 71,1 milliárd forint. Ebbe beszámították a szükséges plusz bértömeget, a megnövekvő tb- és munkáltatói járulékot, valamint a szakképzési hozzájárulást. Az államháztartás többletbevétele a járulékokból és az szja-ból összesen 25,2 milliárd lesz. Ezzel szemben a tb-járulék 2 százalékos csökkentése 44,4 milliárd forint megtakarítást jelent, vagyis összességében az 50 ezres minimálbér 23,7 milliárd forint terhet ró a versenyszféra legnagyobb részére. Az MGYOSZ számításaiból ugyanis kihagyták a mikrovállalkozásokat és azokat a cégeket, amelyeket a magas bérek miatt - például a pénzügyi szolgáltatás - nem érint majd a rendelet. Ungvárszki Ágnes úgy véli, a legnagyobb veszélyt a béraránytalanságok fokozódása mellett az jelenti, hogy a gazdaság szereplői ilyen hatalmas terhet már nem tudnak elviselni és saját erejükből kompenzálni.

G. Barta Ágnes

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Gazdasági Minisztérium