Virágzó üzletág a számítógép-csempészet

Vágólapra másolva!
Az olajszőkítés, a borpancsolás, a kábítószer és a cigaretta illegális behozatala után a szervezett bűnbandák egy része a számítógép-csempészetre tért át. A vámhatóság jelenleg több, az egymilliárd forintot egyenként is jelentősen meghaladó ügyben nyomoz. Szakértők szerint a fővárosi üzletek egy részében minden második termék kétes eredetű.
Vágólapra másolva!

A vám- és pénzügyőrség parancsnoka a közelmúltban megszigorította a számítógépek és tartozékaik vámvizsgálatát, mivel az utóbbi időben igencsak megszaporodtak a komputercsempészési ügyek. Ennek komoly költségvetési kihatásai is vannak, hiszen a fekete és szürke importőrök milliárdokkal rövidítik meg a központi költségvetést. A vámhatóság jelenleg több, az egymilliárd forintot egyenként is meghaladó kárt okozó ügylet szálait próbálja kibogozni - tudta meg a Magyar Hírlap Sipos Jenőtől, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) szóvivőjétől.

A Magyar Hírlap információi szerint tavaly több mint kétmilliárd forint kárt okoztak a büdzsének a számítógép-importőrök, pontosabban azok, akik letértek a törvényes útról. Idén ez a szám megközelítheti a tízmilliárd forintot. Ennek oka, hogy a vámőrség bár több esetben is sikeresen alkalmazta az úgynevezett kockázatelemzési módszert, egyre nehezebben tudja felvenni a versenyt a vámszakértőket is foglalkoztató "kereskedőkkel". Számos, a vámjogban jártas szakember éppen a VPOP-től igazolt át a másik oldalra.

Becslések szerint a fővárosi üzletek egy részében minden második termék eredete megkérdőjelezhető. Sipos Jenő közölte: elég csak végigböngészni az újságok hirdetéseit, és máris szembeötlik, a boltok olyan alacsony áron kínálják a komputereket, hogy az már a nyugat-európai nettó beszerzési értéket sem éri el. A VPOP Központi Bűnüldözési Parancsnokságának nyomozói általában "lecsapnak" ezekre a hirdetésekre, pontosabban a hirdetőkre, de felderítő munkájukat kevés siker kíséri. A vizsgált üzletek tulajdonosai ugyanis számlahegyekkel igazolják, hogy az általuk árusított termékek legális csatornákon jutottak be az országba, s mire a vámosok kinyomozzák, hogy a számlák egyike-másika fiktív, addig a gyanúsítottaknak bottal üthetik a nyomát. Egy ügy kivizsgálása egyébként átlagosan két-három hónapot vesz igénybe.

A szóvivő elmondta: a "számítógép-importőrök" által alkalmazott trükkök egyike, hogy a valóságosnál jóval kisebb értékre kiállított számlát nyújtanak be a vámhatóságnak, hogy kevesebb közterhet kelljen befizetniük az államkasszába. Korábban többször előfordult, hogy szoftverekként tüntették fel a hardvereket, arra számítva, a vámosoknak ez nem szúr szemet. A programok után ugyanis nem kellett vámot fizetni. Manapság azonban az offshore cégek közbeiktatásával próbálják a számítógépek részegységeit behozni az országba.

Jellemző, hogy a külföldön vásárolt termékek - még mielőtt a magyar határhoz érnének - többször is gazdát cserélnek. A közbülső vásárlók, akik egyre olcsóbban kapják meg az árut, általában valamilyen adóparadicsomban bejegyzett offshore cégek, illetve fantom vállalkozások. Ezeknek az a szerepük, hogy lenyomják a magyar piacra szánt termékek árait. Mire az árut szállító kamion a határra ér, az eredeti árnak csak töredéke szerepel a számlán. A vámellenőrzést követően a termék megint többször gazdát cserél, immár folyamatosan emelkedő áron, s már az eredeti vásárolt értéken jut el az üzletekbe.

Jelenleg több tucat számítógép-csempész ellen folyik eljárás. A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a gyorsabb és szakszerűbb ügymenet érdekében a szervezet a közeljövőben az importautók vámkezelését végző hivatalhoz hasonló, a számítástechnikai eszközök vámkezelésével foglalkozó szakosított hivatalokat hoz létre. Sipos Jenő hangsúlyozta: az álimportőrök kézre kerítésében sokat segíthetne a szakma. Ha a tisztességes importőrök és kereskedők összefognának és feltérképeznék, hol árusítják irreálisan alacsonyan a számítógépeket, akkor az eddiginél jobban ki tudnák szűrni a zavarosban halászókat - tette hozzá az alezredes.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)