Folyamatosan nő a Magyarországon alapított off-shore cégek száma

Vágólapra másolva!
Az off-shore vállalkozások olyan súlyt képviselnek a hazai gazdaságban, amit a gazdaságpolitikát torzító következményei miatt sem lehet figyelmen kívül hagyni - állítják a szakértők. A külföldi szaksajtó szerint pedig Magyarország előkelő helyet foglal el az adóparadicsomnak nevezett, de valójában pénzmosodának számító országok rangsorában.
Vágólapra másolva!

A statisztikai adatok szerint a Magyarországon bejegyzett off-shore cégek jegyzett tőkéje az induló néhány milliárdról rövid idő alatt 2548 milliárd forintra emelkedett, a saját tőke állománya megközelíti a 4,8 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy az off-shore vállalkozások alapítói vagyona alig három év alatt több mint 55-szörösére emelkedett, miközben a Magyarországon működő vállalkozások összvagyona alig 25 százalékkal gyarapodott. 1998-ban az off shore cégek alig fél százalékát adták a vállalkozások összes vagyonának, 2000-ben részarányuk már több mint 34,7 százalék.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Észak Pesti igazgatósága az off-shore cégek kizárólagos nyilvántartó és ellenőrző szervezete. Mint azt Sotus József igazgatóhelyettestől megtudtuk, három éve e vállalkozások közel 404 milliárd forint bevételt könyveltek el, és ez után több mint 1, 3 milliárd forint adót fizettek. Tavaly a 432 off-shore cég bevétele több mint 302 milliárd forint volt, amely után több mint 7,6 milliárd forint társasági adót fizettek. Az igazgató helyettes szerint jó összehasonlítási alap lehet, hogy a költségvetési törvényben az összes tervezett társasági adóbevétel 288 milliárd forint. Megjegyzendő, hogy az off-shore vállalkozások a jogszabályban rögzített 3 százalékos társasági adó befizetésére kötelezettek, míg a magyar cégek 18 százalék TÁSÁ-t fizetnek!

Mindezek ellenére Sotus József úgy véli, hamisak a Magyarországot adóparadicsomként, vagy a még súlyosabb pénzmosodaként emlegető vádak. Tapasztalataik szerint az off-shore cégeket a big5-ként emlegetett könyvvizsgálók és tisztes ügyvédi irodák képviselik, s ezért jogi, adózási és számviteli szempontból nincsenek rossz tapasztalataik.

Nem végeznek tényleges gazdasági tevékenységet

Az off-shore elnevezés olyan vállalkozásokat takar, amelyek a befogadó országban (regisztrációs központ) nem végeznek tényleges gazdasági tevékenységet.

A mai off-shore ügyletek alapító tulajdonosai között többnyire társas vállalkozások, nemzetközi érdekeltségű holdingok vannak, s a hálózati szerveződés keretében jönnek létre a különleges jogállású kereskedelmi elosztó központok, a pénzügyi közvetítő társaságok, a speciális biztosítók vagy éppen befektetési alapok. Az off-shore vállalkozások - többnyire a kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezmények sajátos alkalmazásával - segítik a társasági adókulcsokban rejlő különbségek kihasználását, a jogdíjakat és/vagy tőkejövedelmeket terhelő adók mérséklését, a vállalkozások visszatartott nyereségének adómentes gyűjtését.

Az off-shore ügyletek éves volumene szakértői számítások szerint meghaladja a világ összes árukereskedelmének éves értékét, s az off-shore vállalkozások vagyona éves átlagban 450-500 milliárd dollár értéket meghaladó összeggel gyarapodik. Az off-shore vállalkozások "befektetői" között egyaránt találhatunk fejlett országbeli gazdasági szereplőket (USA, Kanada, egyes EU- tagországok), de találunk példát a fejlődő világból érkező befektetésekre is. Nem véletlen tehát, hogy az erőforrást vesztő országok sérelmezik az átláthatatlan pénzáramlásokat és az adómegkerülő befektetések volumenének növekedését, mint ahogy az sem véletlen, hogy a nemzetközi szervezetek - mindenekelőtt az OECD - mind erőteljesebben sürgeti a tőkeáramlás szabályozott keretek között tartását, illetve a versenysemlegességet megsértő országokkal szembeni öszszehangolt fellépést.

Az off-shore cégek által kínált előnyök a hazai gazdasági szereplők előtt viszonylag hosszú ideje ismertek, de tényleges alkalmazásuk csak a '90-es évtized elejétől mutatható ki.

Folytatódik az alapítási láz

A korábban felfedezett Svájc és Hollandia után váltak kedvelt befektetési célponttá a Brit Virgin szigetek, illetve Liechtenstein, Luxemburg és Ciprus. Később aztán az így létrehozott "külföldi" vállalkozások megjelentek a hazai piacon, s kezdetben csak szolgáltatásokat kínáltak (tanácsadás, ügyletek közvetítése, PR), majd "külföldi befektetőként" is bekapcsolódtak a privatizációs ügyletekbe.

A második fázis előkészítését - a hazai gazdaság off-shore központtá válását - hosszabb szakmai viták alapozták meg, az 1997-től törvény biztosította "a tevékenységüket külföldön végző vállalkozásoknak" a 3 százalékos adót. Napjainkban az off-shore ügyletek szaporodása figyelhető meg, erre utalnak a 2000 -es adatok, illetve a 2001. év első félévére vonatkozó előzetes információk, vagyis, hogy a tavalyi év végi 432 off-shore cég száma az idei első félévben 642-re nőtt és az APEH várakozásai szerint a második félévre is jelentős növekedésre számítanak.

Látványosan gyarapodnak

A statisztikai adatok szerint a vállalkozások számánál is látványosabb gyarapodást sejtetnek a vagyoni jellemzők. Az off-shore cégek jegyzett tőkéje a KSH adatok szerint az 1997. évi 6 milliárdról előbb 44 milliárdra emelkedett, majd 1999-ben 1408 milliárdra ugrott. Ez azt jelenti, hogy az off-shore vállalkozások átlagos vagyona az 1998. évi 450 millió Ft-ról 5,5 milliárd Ft-ra emelkedett, ami majd százszorosa a hazai vállalkozások átlagértékének. A 2000. évi előzetes APEH-adatok az összvagyon és az átlagok további meredek emelkedését jelzik, a működtetett vagyon összértéke megközelíti a 2550 milliárd forintot. Így az egy off-shore vállalkozásra jutó átlagérték 5,7 milliárd forintra módosult.

Az alapító okiratban megjelölt "fő tevékenység" szerint az off-shore vállalkozások többségében kereskedelmi, ingatlanszolgáltatási, egyéb személyi és közösségi szolgáltatási, illetve újabban nem monetáris jellegű pénzügyi tevékenységet is végeznek. Bevételeik a pénzügyi bevételekből származnak.

Mindezek alapján adódik a kérdés, vajon milyen előnyökkel és hátrányokkal kell számolni, amikor egyre több off-shore cég központjává válik az ország?

A szakértők szerint az előnyök közé sorolható, hogy: erősítik a külföldi tőkebeáramlást, s olyan tőkét is képesek mobilizálni, amelyek egyébként nem jönnének az országba.

Nem növelik a belső piac kínálatát, nem rontják a hazai vállalkozások értékesítési lehetőségeit. Piacot kínálnak a hazai gazdaság szereplőinek. Hazai regisztrációjuk és eredményelszámolásuk révén növelik a költségvetés adóbevételeit.

Hátrányt jelentenek viszont, mert: szigetszerű működésük következtében a hazai vállalkozások számára nem biztosítják a termelési és értékesítési kooperációt. Nem jelentenek pótlólagos tőkét, hiszen a vagyon jelentős része be sem jön az országba. A nemzetközi normáknál alacsonyabb adóterhek miatt szembekerülhetünk az ellenérdekelt országokkal (lásd: tőkekibocsátók), illetve a versenysemlegesség veszélyeztetése miatt ütközésbe kerülhetünk a nemzetközi szervezetekkel. Megfontolandó tapasztalat, hogy komoly tőke nem megy oda, ahol a spekulatív tőke túlsúlyba kerül.

A szakértők úgy vélik: félő, hogy az off-shore cégek erősödésével a hátrányok kerülnek túlsúlyba és a növekedési ütem folytatódásával a "gazdaságon kívüli" szervezetek meghaladhatják "a gazdaságon belüli" szervezetek teljesítményeit.

Számolni kell azzal is, hogy egyfelől mind nagyobb pénzek keresik az adóelkerülés lehetőségét, s a tőketulajdonosok által alkalmazott technikák mind kifinomultabbak lesznek; másfelől viszont a legfőbb tőkekibocsátó országok - a nemzetközi szervezetek támogatásával - mind markánsabban fognak fellépni az off-shore-paradicsomokat működtető országokkal szemben.

G. Barta Ágnes

(Magyar Hírlap)